Mire állítsam a mini sütőt ha egy tányér ételt akarok felmelegíteni?

Alsó felső légkeverést választanám.

Viszont melegíteni ebben nem gazdaságos és nem is gyors. Kell idő, míg bemelegszik, negyed óra minimum kell benne. Arra is figyelj, hogy sima porcelán tányér nem bírja ki ezt a hőt.

rántott hús petrezselymes krumplival

spenót (magas falú jénai tányérban)

rizseshús

sztrapacska

1. ezeket mind megmelegítheted microban 700 watton 1,5-2 perc alat

2. minisütőben (nem melegíted elő, mert jénait teszel bele; előmelegíted, de akkor csak fém edényt teheszt bele, amit nem vet szét a hő sokk) minimum 15-20 perc 1000-1500 watton

De Te tudod... ¯\_(ツ)_/¯

[link]

"Amikor az ételt a grill alá tesszük, infravörös hullámokkal sütjük meg, amelyek az elektromágneses spektrum részét képezik - akárcsak a mikrohullámok. A különbség az, hogy az infravörös sugarak nem hatolnak olyan mélyen az ételbe. Az energia nagy része ezért az étel felszínén rakódik le, amely így barnává és ropogósra sül. A mikrohullámok általában egyenletesebben oszlatják el az energiát az ételben, így az hamarabb megfő, mint ahogy a külseje megbarnul, de az alapvető kémiai folyamatok nagyjából ugyanazok. A mikrohullámú sütőben főzött ételeknél nincsenek különleges kémiai reakciók."

[link]

"Az 1980-as évekre kifejlesztették az olcsó mikrohullámú sütőket, amelyek kezdték megváltoztatni a konyhai arculatot. A maradék melegítése gyerekjátékká vált, a friss pattogatott kukorica pedig csak néhány perc alatt elkészült. De nem kellett sokáig várni, hogy a kritikusok célba vegyék az új technológiát. A mikrohullámok rákot okoznak, mondták. Akár egy atomreaktor is állhatna a konyhában, jelentette ki egy egészséges élelmiszerekért küzdő ember. Ez egyszerűen ostobaság! A mikrohullámok nem bontanak kémiai kötéseket, és ezért nem tudják megbontani a DNS-t, ami a rákkeltéshez nélkülözhetetlen folyamat. Ráadásul a mikrohullámok a sütőre korlátozódnak, és nincsenek "maradék" hullámok, amelyek a gyanútlan fogyasztókat támadnák meg, amikor kinyitják az ajtót. Aztán ott volt az az állítás, hogy a mikrohullámok megváltoztatják az ételek kémiai összetételét, és így egészségtelenné teszik azokat. Egy mikrohullám-ellenes szószóló kijelentette, hogy az az erő, amely a vízmolekulák forgását okozza, az étel molekulaszerkezetét is szétszakítja és deformálja, így "az már nem is étel, csak úgy néz ki, mintha az lenne". Teljes képtelenség.

Igen, a mikrohullámú sütés megváltoztatja az élelmiszer kémiai összetételét. A főzés bármely formája ezt teszi. A hő számos kémiai reakciót indít el, amelyek többsége kívánatos: a fehérjék emészthetőbbé válnak, és különféle ízesített vegyületek keletkeznek. Igaz, a mikrohullámú főzés kevésbé ízletes ételekhez vezethet, mivel az olyan vegyületek, mint a tiazol, a furán és a pirazin, amelyek mind nagyon ízletesek, a mikrohullámú sütőben az alacsonyabb hőmérséklet és a rövidebb főzési idő hatására nem keletkeznek olyan nagy mennyiségben. Másrészt a heterociklikus aromás aminok (HAA-k), amelyeket összefüggésbe hoztak a rák kialakulásával, sokkal nagyobb valószínűséggel képződnek a sült, grillezett vagy grillezett húsokban, mint a mikrohullámú sütőben sütött húsokban.

Spanyol kutatók nemrég nagy port kavartak, amikor összehasonlították a párolt, a főtt és a mikróban főtt brokkoli tápanyagveszteségét. A flavonoidok szintje érdekelte őket, olyan vegyületeké, amelyeknek határozottan rákellenes hatásuk van. A brokkoli mikrózása 97%-os flavonoidveszteséget eredményezett, míg a gőzöléssel kapcsolatban minimális veszteséget tapasztaltak. A laikus sajtóban megjelent beszámolók arra következtettek, hogy ez a kutatás bizonyította, hogy a tápanyagok a mikrohullámú sütés során megsemmisülnek. Ez nem így történt. Azt mutatta, hogy a kutatóknak fogalmuk sincs arról, hogyan kell a brokkolit mikrohullámú sütőben főzni. A brokkolit vízbe merítették, és öt percig "magas" fokozaton főzték! Talán szeretik a szétesett brokkoli állagát. Én nem. A brokkolit úgy kell főzni, hogy csak néhány kanál vizet teszünk egy üvegtál aljára, beletesszük a virágokat, lefedjük, és két percig főzzük. Ha így csinálták volna, fogadni mernék, hogy a veszteségek a pároláshoz hasonlíthatók. De ez nem olyan jó sztori, mint a "mikrózás tönkreteszi a tápanyagokat", ugye?

Van valódi kockázat a mikrohullámú sütőknél? Még szép, hogy van! Hosszú múltra tekint vissza, hogy szörnyű szemsérüléseket okoznak. A probléma, figyelembe véve az ilyen sütők széleskörű használatát, nem óriási, de az orvosi szakirodalomban legalább tizenhárom olyan esetet találunk, amikor embereket gonoszul megtámadott a mikrózott tojás. Az egyik első ilyen beszámoló még 1991-ben jelent meg a New England Journal of Medicine-ben. Egy 19 éves férfi, csak általa ismert okokból, hét tojást melegített héjában egy mikrohullámú sütőben teljes teljesítményen öt percig. Sikerült kivennie őket a sütőből, de amikor leült egy asztalhoz, hat tojás spontán felrobbant, és súlyos égési sérüléseket okozott az arca körül. A probléma természetesen a tojás belsejében lévő gőz miatt kialakuló nyomás. Még a tálba repesztett tojások is veszélyesek lehetnek. Többen megsérültek már, amikor villával szúrták át a mikrózott tojás sárgáját. A sárgáját körülvevő főtt hártya nagy nyomást képes elviselni, legalábbis addig, amíg át nem szúrják. Ekkor gőzsugár kibocsátásával visszahúzódik."