Ezek alapján betegesen gourmand vagyok? Van így még valaki?
Nem vagyok falánk és kövér sem, tehát a szó a nemesebb értelemben értendő, tehát rabja vagyok az ínyencségeknek.
Nem vagyok gazdag, de mindent kipróbálok amit csak a lehetőség kínál, ha épp van pénzem, pár falat különlegességért kiadok sok ezreket. Magam is itthon elkészítek extra alapanyagokból dolgokat, sőt szívesen hívok meg bárkit rá, főleg a barátnőmet. Pedig néha nem is emlékszik rá mit evett, és ez például rendkívül fel tud idegesíteni. Pl. ha pár hónap múlva szóba kerül, és azt mondja olyant még nem evett. És mikor mondom neki, hogy "dehogy nem, hisz már csináltam neked ilyent", és nem emlékszik ,ettől totál begőzölök. Én azért emlékszem rá, ha ettem már homárt, vagy fésűkagylót stb. mert az nem minden nap van az asztalon. Ilyenkor tök ideg leszek, mert azt érzem kár belé az étel. Vagy mikor a párom rábeszél, hogy küldjünk ebből az ételből az anyjának, mert ilyent még nem evett, aztán pár nap múlva a visszaküldött kutyakajában látom viszont, (nem ették meg, mert túl idegen) attól eret tudnék vágni. De közben meg próbálok arra is gondolni, hogy nem mindenkinek ilyen fontos a jó étel, és nem mindenkinek hobbija az újdonságok kóstolása. Néha irigynek érzem magam, mert sajnálom attól aki nem értékeli, de néha meg azt gondolom jogosan akadok ki, mert mégsem egy lecsót kínáltam fel. Végül is irigy nem vagyok, mert szívesen osztom meg azzal ,aki értékeli. Más is van így ezzel?
válasza: válasza: válasza:Inkább szenvedélyes gourmand vagy, mint beteges. Úgy látom elég kifinomult és tájékozott vagy gasztronómia terén, nincs baj egy csipetnyi sznobsággal, csak tudd hogy nem lesz valaki attól szar alak, mert mondjuk elviszed egy wagyu steakházba ő meg a ribeye-jét jól átsütve, ketchuppal kéri (radikális példa ugye?). Túl sok ember fél viszont kimozdulni a komfortzónájából ételek terén és nem mernek újat kipróbálni, ez a barbár maradiság engem is fel tud cseszni.
Irigy nem vagy, hisz mint mondtad, szívesen osztod meg azzal, aki értékeli. Én is hasonlóképpen vagyok. Mostanában például imádok gourmet hamburgereket készíteni, amibe a minőségi alapösszetevők mellé mennek olyan dolgok kint brie sajt, pirított ausztrál cékla, shiitake gomba, parmezán chips, pácolt garnélák, chimichurri szósz, chipotle, érted :) Edzés után nagyon szívesen szoktam néha meghívni a srácokat egy hamburgerezésre nálam, tudják hogy na, étteremben nem nagyon kapni ilyet és tudják értékelni, ami engem kifejezettem örömmel tölt el :D
válasza:'Ilyenkor tök ideg leszek, mert azt érzem kár belé az étel.'
Nem beteges ez, siman csak egy idiota vagy, mar megbocsass....
válasza:Ínyenc = gourmet
Falánk, nagyétkű = gourmand
válasza:Nem tűnik betegesnek, de az nem jó, hogy kiakadsz, hogy elfelejtik az ételt (ha kutyakajában küldenék vissza, nem adnék többször, az más). Ha evéskor élvezte a delikvens, akkor nem sajnálnám tőle, egyszerűen nem mindenkinek működik úgy a memóriája, hogy emlékezzen, mit evett és az milyen volt. Nem is mindenkinek olyan fontos, hogy megjegyezze vagy nagyon figyeljen rá. Az pedig szintén előfordul, hogy az emberbe tényleg kár a flanc, mert másfelé áll az agya és csak jól akar lakni megfelelő tápláló étellel, ez is normális dolog.
Amit saját magad személyében csinálsz, abban a világon semmi problémát nem látok. Én is szeretek kipróbálni mindenfélét, csak nekem nincs sok pénzem s amikor van, akkor sem költök akármire, amikor tudom, hogy tizedáron tökéletesen finomat ehetek... De ha igazán felvetne a pénz, a legérdekesebb dolgokat azért kipróbálnám a tutira túl drágákból is. Miért ne? Ha telik rá s nekem fontos...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!