Hogy, és mikor alakul ki hogy mit szeretünk és mit nem, illetve hogyan változik?

Részben neveltetés részben ízlés része, és mindkettőn lehet változtatni bizonyos mértékben. A neveltetésen a nehezebb, az ízlés meg változik magától :))

A neveltetés alatt azt is értem, miket főztek otthon gyerekkorodban és hogyan, mit ettünk a menzán és milyennek találtuk azt. Magyarországon elég gyakori, hogy a társadalom nagyrésze traumatikus élményeket fűz bizonyos zöldségekhez pl. brokkoli, tök, zöldbab, gombafélék (mondjuk az nem zöldség), stb., ami nem is csoda, mert a menzáról ismeretes konzerv gomba egy undorító, nyálkás, okádnivaló, ízetlen dolog, míg a friss gomba finom, lehet puha, ropogós, intenzív ízű, különleges fajtákkal... vagy ugye a szétfőtt, büdösödő zöldbab-és tökfőzelék említésére se fut össze a nyál a szánkban, holott egy szezámmagos-szójaszószos zöldbab isteni, és egy zöldfűszeres-krémsajtos sült tök is rukkolával :) De ha nem így ismerjük meg őket kicsinek, sokmindentől undorodunk - mert az ugrik be az ízlelőbimbóinknak, mikor ránézünk az ételre, hogy ez milyen gusztustalan is.

Aztán ott van a személyes ízlés is, ez pedig csak önmagától változik, és kiszámíthatatlan módon. Én pl. világ életemben utáltam a káposzta szagát is, ízét is, aztán úgy kb. 27 éves koromra valahogy mégis megszerettem, pedig sosem gondoltam rá vagy ettem kényszeredetten.

Én sosem voltam túl válogatós, de volt pár dolog, amit sehogy sem bírtam megenni. Például a paradicsomot nyersen (levesként, szószként imádtam mindig is),a paradicsomos káposztát, halakat, a levesből a fehérrépát, és a pacalt. Van még pár, de most hirtelen ezek jutottak eszembe.

Anyukám mondta mindig, hogy ahogy öregszel, egyre kevésbé vagy finnyás. Igaza lett. :) Ezekből már csak a pacalt nem eszem meg. Időközben valahogy megszerettem a többit. Rengeteget olvastam életmód témában is, ez is sokat segített. Mikor láttam 1-1 élelmiszerről, hogy milyen jótékony hatású, és mennyi vitamin van benne, akkor adtam neki esélyt, hogy megkedveljem. Szóval igen,saját tapasztalatból kiindulva szerintem lehet rajta változtatni, de némi tudatosság is kell hozzá.

Van valami, amit eddig nem ettél, de igazán piszkálja a fantáziádat, és nagyon szívesen megkóstolnád?

Vannak fix dolgok, vannak traumák (a csirke... jó, évi egyszer nagynénémnél megeszem és finomnak is találom, de gyerekkoromban megutáltam és azóta kerülöm. de alapízlésem az, hogy a sovány húst nem szeretem, ez 40 év alatt nem változott), s van, amiben változik az ember (gyerekkoromban, amikor még sorba kellett állna a zöld banánért, nem szerettem a banánt. ma már odavagyok érte, bár az étrendembe nehezen fér).

Miért baj, ha valaki nem szeret mindenféle húst? Én szinte kizárólag a kiváló minőségű házi disznótorost és a lazacot szeretem, de csak nagyon ritkán, s valahol az a legjobb, ha sosem eszem őket.

Annyi más étel van.

Még hús nélkül sem kell unalmasnak lenni az étkezésnek...