Segitségre lenne szükségem - dödölle?
Szeretnék dödöllét késziteni, de még soha nem csináltam, söt nem is etten. Több receptet találtam dödölléhez, de pár dolog nem egyértelmü.
Elöször is több helyen irják, hogy a megfött és összetört krumplihoz lisztet kell keverni.
De egyesek szerint normál lisztet, mások szerint szárazon megpiritottat, van, aki szerint a liszttel fözni kell még a krumplit, másikak szerint meg nem. Most melyik az igazi, ahogy biztosan sikerül?
A másik gond, hogy van, ahol keménynek kell lennie a masszának, van, aki lágynak irja, megint máshol meg se túl kemény, se túl puha nem legyen. Most milyen a jó - mihez lehetne hasonlitani?
A harmadik kérdés: rántott húshoz illik köritésként?
Kérem, hogy csak olyan valaki válaszoljon, aki már készitett ilyet és csak kipróbált receptet irjon be. (A google-t tudom használni, de éppen az ott talált rengeteg recept zavar egyre jobban össze.
Mindenkinek elöre köszönöm a választ.
Itt vannak képek is.Még nem próbáltam,de most kedvet kaptam hozzá:)
Azt írják,vadételekhez való köret.Szerintem rántott húshoz elég száraz,valami szaftosabbhoz való.
Zalában születtem. Tudom mi az a dödölle.
Bár erre is igaz az, ami a lecsóra, és még sok ételre, hogy nincs egységes receptje, öreganyám és a szomszéd néni tök jókat tudtak ilyeneken vitatkozni. Ha megengeded, elmondom, hogy én hogy szoktam készíteni, de ha jön egy másik zalai, és valamibe belejavít, akkor az is jó lehet. Például az általam leg hitelesebbnek tartott zalai szakácskönyv (Ábrahám gézáné Vasi, zalai parasztételek és házi tartósítás) azt írja, hogy le kell kicsit pirítani a lisztet.
(Zalaiként azért olvasgatok zalai szakácskönyvet, mert a nagyanyám, aki 1912-ben született még nagyjából a tradicionális parasztkajákat főzte, anyámat már erősen befolyásolta szocreál, engem meg a világkonyha, a gasztroblogok, szóval néha jó visszalapozni)
Én normál lisztet használok, nem pirítom. A krumplival együtt már nem főzöm, de mivel friss, forró krumplival dolgozom össze, a liszt közben úgy viselkedik, mintha kicsit összefőzném (vizet vesz föl, megdagad, csirizesedik) Az fontos, hogy a krumpli ne tudjon hülni. Nagyanyám még úgy csinálta, hogy a krumpis fazekat a sparhelt szélére húzva dagasztotta, nekem már gáztűzhelyem van, én szépen le szoktam kapcsolni, nehogy dagasztás közben lesüljön az aljára. Ha elektromos készülékem lenne, akkor lehet hogy azt csinálnám, hogy lekapcsolom, de nem veszem le a fazekat, hanem a fokozatosan hülő tűzhely lapján dolgoznék.
Én jó keményre szoktam csinálni. Persze ez a kemény-puha dolog, ez így nehezen elmagyarázható, mert van olyan is, hogy túl keményre sikerül, és az se jó, de általában rendesen el szokott fáradni az alkarom mire végzek. Ez nem olyan kis tündéri kevergetés, mint egy nokedli :)
A jól bedagasztott/összekevert masszát kicsit állni hagyom (5-10 perc), közben jó sok zsíron lepirítok egy nagy kupac vöröshagymát, és jöhet a szaggatás: Egy kanalat mártogatok a hagymás zsírba, és azzal szaggatok kis formátlan izéket, és serpenyőben kicsit lepirítom, de lehet úgy is, hogy a hagymás zsírral bőven kikenek egy tepsit, és abba szaggatom bele, és pár percig sütőben melegítem. Ez megint egy jó vitatéma, ugyanis én úgy szeretem, ha sikerül aranybarna kérget pirítanom rá, nagyanyám szintén így szerette, de az anyám és a testvéreim sápadtabban, éppen csak lepirítva szeretik.
Rántott húshoz én nem enném. (De nem azért, mert száraz, hanem mert nem szoktam, és kész. Tulajdonképpen a hagymás zsír miatt nem lehet száraz.) Szoktam enni csak úgy önállóan, jó sok tejföllel meglocsolva, de ettem már különböző pörköltek/tokányok mellé is. Szokták mondani, hogy vaddisznópörkölt, meg vörösboros marhapörkölt illik hozzá igazán, de szerintem pacal, köröm, gomba, csülök szintén jó mellé, sőt volt olyan is, hogy vadasmártás és nyúl mellé pakoltam dödöllét, pedig ahhoz "kötelező" a zsemlegombóc (nagyapám szerint vadas nyúlhoz krumpligombós, vadas marhához zsemlegombóc dukál). Igazából ez így borzasztó zsíros étel, és egymilliárd kalória, tehát előtte valami könnyű levest szoktam enni, és utánna borozok, vagy fröccsözök, gyerekeknek "kötelező" a limonádé, vagy valami savanykásabb gyümölcslé, desszertnek gyümülcs. Tipikusan olyan kaja, hogy csak kis adagot szabad belőle enni, kivéve ha előtte felhasogattál néhány köbméter tüzifát, vagy hajnal óta izzadsz a földeken.
fghj cvbn: köszönöm az alapos választ, sokat segitettél. Egész biztos ki fogom próbálni, most már kimondottan izgat az ötlet.
Még egy kérdésem lenne viszont: azt irod, hogy darabokat szagatsz a kanállal, és átpiritod a zsiron. Ennek alapján olyan galuska/szabálytalan gombóc az, aminek el tudnám képzelni, viszont képeken inkább olyan császármorzsa és a tócsni közötti valaminek tünt. A sok darab sül ilyenkor majdnem egybe vagy van, aki nem kanalazva süti?
Elöre köszi az újabb választ.
Kerestem pár képet a neten, és közben találtam egy fényképes leírást:
Jónak tűnik, a képek tetszenek, és megint előjött az, hogy nem teljesen úgy csinálja, mint én. Ha megnézed a hagyma alatti képet, akkor ott látszik, hogy egy elég massziv "gyurmatömb" lesz a dagasztás vége, és ebből tudtommal mindenki zsíros kanállal szokta kiszaggatni (extrém változat: kanál helyett villa, vagy láttam egy öreg özvegy bácsitól úgy is, hogy egy laza mozdulattal beletúrt a cucc közepébe a fakanállal, kiemelte majdnem egyben, és sűrűn zsírozott késsel vagdosta a tepsibe) Az eredmény szerintem csak akkor hasonlíthat császérmorzsára, ha a krumpli nem főtt szét rendesen, illetve ha belefáradt az ember a dagasztásba.
Itt egy kép a sápadtabb változatról:
Szerintem ezen jól látszik, hogy milyen formátlankis izé lesz belőle.
És itt van egy, ami arra hasonlít, amit én szeretek:
De most mondok valamit, ami elsőre lehet hogy bunkóságnak fog hangzani, de hidd el, hogy nem annak szánom:
Szerintem ne próbálkozz vele! tök sok macera, és a végén lehet hogy nem is fog tetszeni, vagy nem is fog sikerülni. Szerintem előbb kóstold meg néhány helyen, és ha valamelyik változat tetszik, akkor próbálkozz a szakácsnál (mosolygás, szempillarebegtetés, flört, megvesztegetés, zsarolás, fenyegetés, lőfegyver a tarkójához, spanyolcsizmás vallatás, bármi megengedett)! Máskülönben úgy járhatsz, mint én a slambuccal :) Szűkebb baráti társaságban már többször is tálaltam (újság főzőrovatában találtam receptet) és volt akinek tetszett is... aztán egyszercsak belekeveredtem egy Tisza parti horgászós-bográcsolós hétvégébe, és ott mutattak valamit, ami teljesen más volt, aztán beszélgettünk, és kiderült, hogy amit én eddig csináltam az maximum elrontott grenadirmars, de semmiképp sem slambuc :D
Ahogy látod sok féle dödölle van. Szerintem minden megyében máshogy ismerik. Én nem tudom még pontosan anya hogy szokta csinálni, de ha akarok magamnak készíteni biztos őt fogom kérdezni. Mivel te még nem ettél azt javaslom hogy idővel minden verziót próbálj ki, hogy melyik jön be a legjobban
Szerintem az, hogy melyik az igazi, szokás kérdése. Más lesz egy veszprém megyei emberkének a normális dödölle, és más egy borsod megyeinek
Felénk sem szokásos kaja, már én is kacérkodtam vele, hogy készítek ilyet. Nekem ez az evőkanál-méret tetszik, úgy gondolom, hogy zsírban megsütöm, jénaiban a maradék hagymás zsírt is ráöntöm, azután meglocsolom tejföllel és bedugom vagy a sütőbe, vagy a mikróba. Ez lesz a dél-alföldi változat.
Egyébként tetszik az első (?) hozzászólótól, hogy az anyuja a szocreál konyhát vezeti. Ez jó! :))))
6-os vagyok!
Most látom, a zalai, a második hozzászóló volt. De nagyon köszi a hasznos tanácsokat!
Szerintem a tejfölt ne süsd rá! Vagy legalábis ne mindet... Van abban valami barbár élvezet, amikor a forró, hagymás zsíros dödölle nyakig merül a friss, hideg tejfölbe... néha szoktam a tejfölt fűszerezni... kapor, petrezselyem, vagy bármilyen friss zöld...
de hangsúlyozom az első szót: Szerintem ;)
fghj cvbn: Na, fejest ugrottam a a dödölle-készitésbe (mivel elég régóta fözöcskézek, és van némi tapasztalatom és úgy voltam, ehetetlen csak nem lesz) és annyira nem is lett rossz.
Amiben nem vagyok biztos, az a massza állaga - nekem eléggé szétmentek a kiszaggatott galuskák, de kicsit tovább sütöttem a serpenyöben és késöbb a zsiros kanállal szétszedtem darabokra (hasonlóan a "késes-bácsihoz"), és a végén olyasmi lett, mint azon a linken, ahol az egész folyamat be van mutatva.
Száraznak nem találtam, a belseje valamenyire puha maradt, lehet, hogy ha a masszája keményebb lett volna, akkor igen, de igy is izlett mindenkinek, még a férfiaknak is.
Szóval szerintem többször is el fogom késziteni, di fogok több variációt is próbálni, de az alapötlet kimondottan tetszik.
Még egyszer köszönöm a segitségedet!
Oké!
Akkor ma vacsira én is csinálok pár szem krumpliból próbaként, és esküszöm, tejfölt nem fogok rátenni! Az most éppen nincs itthon, annyiért meg le nem megyek a másodikról. :)))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!