Fent marad a családotokban valamilyen régi recept amit még nagyszüleitektől vagy dédszüleitöktől maradt meg?Ha igen akkor milyen recept?

A képviselőfánk egy csokikrémes diós habcsókszerűség, egy lapos sajtos rúd, fatörzs torta és madártej

Elég sok, finomak is, de alig tudjuk hasznosítani, mivel a család egy része vegán, vegetáriánus, a másik része a csirke-hal-pulyka vonalon mozog, míg a régi receptjeink jellemzően mócsingos húsokkal teliek.

Igen, nagyon sok. Dédim 91 éves. Igaz már nem főz, mozogni is alig bír, de sok receptet tanított meg. Házitészta, sütemények stb... mamám aki 72 éves, ugyanúgy főz, ugyanazokkal a receptekkel mint 50 éve. Ezek mind a családban maradnak.

Nálunk Szabolcsban a "káposztás paszuly" volt a szinte mindennapi étek. Egyszerű: a fejes káposzta termett, a paszuly szintén (paszuly=bab). Káposzta savanyítás házilag? Nem tudom, de Nagymamám egy hét alatt (vagy kevesebb, mert még kicsi "onoka" voltam) elintézte. A paszulyt mindig annyit duggattak el a tengeri mellett, hogy kitartson ínséges időkben is.) Szóval a savanyított káposztát vékonyra vágták (nem úgy savanyították, mert a leveles savanyú káposzta is a mindennapok eledele volt), és külön odatette Édesmamám főni, kevés vízben. Ha szükséges volt,(sóssága miatt), a levét leöntötte és friss forró vízzel egészítette ki. A Paszulyt(!) igen nagybetű, mert a túlélést jelentette sok esetben! feltette főni, zsíron pirított hagymás lében. Amikor mindkettő elérte a félig főtt állapotot, akkor a káposztát átmerte a paszulyba. Rántást készített hozzá, összedolgozta és kész volt a legalább 3-4 napos élelem, amit vihettünk a Gorvába eledelnek. (román határ melletti magyar földek). Ha ez már nem volt, de avas szalonna igen, akkor azt sütöttük nyárson, és a "csordakútra" mentünk vízért. No ilyen víg volt a paraszti lét.