Mit ettek az ősi magyarok Amerika felfedezése előtt? Ha nem volt pirospaprika krumpli paradicsom és rizs se akor mit ehetek?

Az ősi magyarok azok nem a Kárpát-medencében éltek. Amerika felfedezésekor II. Ulászló volt a király, I. Mátyás rejtélyes halála után.

Miért ettek volna mindent nyersen az emberek? Az ősembernek is volt tüze.

Az Egri csillagokat nem olvastad? Abban nem csak szurkot öntöztek a török nyakába, de levedt is.

Amikor Vica a királynénál van, hatalmas lakomát csapnak. Gárdonyi részletesen leírja, mit és hogyan készítettek.

Az urak köszvénye s sok húsra is visszavezethető, de ez nem jelenti azt, hogy a jobbágyok csak zöldségen éltek, meg amit találtak. Szinte semmi joguk nem volt, de az erejük kellett az úrnak és ezért jól tartotta őket. Persze minden viszonylagos.

Az Egri csillagok olvasmányos regény, de az abban leírt étkezős jelenetek jelentős része fals.

Bár az Amerikából származó növények, főleg török közvetítéssel, viszonylag hamar bekerültek az országba, de még sokáig nem lettek tömeg számára elérhetőek, a 16. század első felében még nem főztek gulyást, pörköltet, a paprika a 18. századtól vált a magyar konyha alap fűszerévé.

Az európai étkezési szokások a 17-18 században változtak meg, amikor már elterjedtek a gyarmatokról származó élelemforrások, és megtanultak azokat használni is. Pl a paradicsomot sokági csak dísznövényként tartották, valakiért azt gondolták, a bogyója mérgező.

Amerika felfedezése előtt is voltak ehető növények, amelyek egy részét fűszerként is használtak.

Nem a búza volt a legfontosabb gabona, hanem a köles, de megették az árpát, zabot, rozst is.

A vadászat nemesi kiváltság volt, de a halászat nem, és hal volt bőven.

A háziállatok (szarvasmarha, kecske, juh, bivaly) tejét fel tudták dolgozni (túró, vaj, sajt, stb) - már akinek volt.

Ismerték az ehető gombákat, bogyókat, gyümölcsöket, növényeket.

Együtt éltek a természettel, hatalmas mocsarak, megműveletlen területek voltak - ez nem azt jelenti, hogy mindenki a mocsarakban, erdőkben élt, de voltak pákászok csíkászok, halászok, madarászok, és valamilyen szintű kereskedelem

Azt hittem a középkori Magyarországra gondolsz.

A honfoglaló magyaroknak teljesen más volt az életmódjuk. Nomád állattartó életmódjukból adódóan jóval több húst és tejterméket ettek, mint középkori leszármazottjaik.

Ajánlom ezt a dokumentum sorozatot, ebben az epizódban a honfoglaláskori életmódról van szó: https://www.youtube.com/watch?v=mHMZuJUSl7U&list=PL0gfe0ejbZ..

Mielőtt a letelepedés meg a gazdálkozás jellemzõ lett volna, azt, ami az adott helyen találtak, meg vadakat.

Vannak ma is normád életet élõ emberek ott fenn mongólia felé, az õ étrendjük viszonylag hasonló. Már csak azért is, mert eléggé limitált, hogy mi az, ami elérhetõ, még így importtal is.

És a kedves fogyókúra mániásnak mondanám, hogy ha megnézed õket arrafelé fenn, kis zömök gyurmó ott mindenki, mert kinn a sztyeppén hideg szél fúj, köves a föld és sok saláta nem terem.

Ami kaja van, az nagy rész állati eredetû, mert legeltetni még lehet azon a száraz akármin ami megmarad. Úgyhogy van sok tej, vaj, zsír, hús, szalonna, aztán jónapot.

És mindenkinek olyan szép kerek telihold képe van, és jó húsban is van mindenki, mert ku*va hideg van és kinn a pusztában nyakig beöltözve nem szempont hogy modell alkatod van-e.

[link]

[link]

Miután letalapedtek, kásák, egytálételek.

A földmûvelés megjelenésével már nem kellett levágni annyi állatot, érdemesebb volt fejni meg tojó tyúkot tartani.

Ki lettem nullázva, de kérlek szépen, mond melyik korra gondolsz?

Mart Amerika meghódításának kora nem nevezhető ősinek.

És hogy mikortól számítanak őseink magyarnak?

Csak azért kérdem, mert legfeljebb a kőkorszaki szaki dobta csak úgy tűzre a húst, de abban sem vagyok biztos.

A honfoglaláskor meg már nagyon sok minden volt. Szakácsművészet is.

Amerika elõtt itt pl volt a római kultúra hódítása.

Õk kifejezetten intenzív ízekkel fôztek, pl garum (halszósz).

És kereskedtek is, volt hosszú bors, fahéj, szekfûszeg, édenmag, sáfrány, kardamom, kurkuma, szerecsendió, babérlevél.

Só is volt, nem csak tengeri, de bányászták is. Gondolj bele hány sóbánya van itthon is. A só fontos volt, mert ezzel tartósítottak, húsokat, tejterméket, zöldséget télire, mindent.

Van egy csomó zöldfûszer is, ami európa szerte elérhetô. Pl majoranna, oregánó, bazsalikom, kakukkfû, lestyán, borágó, csombor, zsálya, kapor.

A gondolat alapvető hibája, hogy a jelenlegi ismeretet állítja mércének.

A kérdéses időkben senkinek nem hiányzott a paprika, krumpli (stb), mert annak létezéséről sem tudtak.

Az, hogy mennyire fűszerezzük az ételt, sokszor szokásotoktól, nem pedig a szükségtől függ, de a régi koroknak is megvoltak a fűszerei, amit sokszor erdőkben, mezőkön gyűjtöttek, és a teázás, kávézás is csak a használt lapanyagokban lett újdonság, nagyon sok gyógynövény főzetet ismertek, valószínűleg azok voltak a levesek ősei (nem csak nálunk, világszerte)

Annak sincs értelme,. de ha megfordítod a kérdésedet, mit ettek Amerikában íz ott élők a 16. század előtt?

Alig volt a kontinensen háziasítható állat, a trópusi részen szinte semmi.

Délen a láma volt a legnagyobb méretű teherhordó, északon a rénszarvas, a kettő között meg hatalmas területen vagy a gyűjtögetésből,vadászatból vagy a növénytermesztésből kellett megélni... se lő, se szarvasmarha, de más kérődző sem, és így tej, tejből készült ételük sem volt...