Hogyan vagy mi alapján határozzák meg a különböző
alkoholos italok alkoholtartalmát?
Figyelt kérdés
Erre én már jó ideje kíváncsi vagyok és nemrégen ittam egy vörös sört,amelynek az alkoholtartalma 5,6% és gondoltam megkérdezem ezt itt,hátha valaki tud nekem válaszolni erre.
Az alkoholfokot egy erre kialakított pálcával mérik. Hasonlóan kell elképzelni mint a higanyos hőmérőt, annyi különbséggel hogy ez a szeszbe téve lebeg a folyadékon, és ahányadik fokig ellepi a folyadék, akkora az alkoholfoka.
2016. jan. 11. 15:30
Hasznos számodra ez a válasz?
3/8 Phoney válasza:
A fokolók fajsúlymérők, úgyhogy önmagukban csak addig igazán pontosak, amíg nincs cukor az italban (édesítetlen égetett szeszek. esetleg nagyon száraz borok).
Ellenkező esetben, pl. sörnél már 3 (vagy több) különböző anyag van a képletben, és kábéra ismerni kell a szárazanyag-tartalmat, hogy a mért értékből kiszámolják (vagy táblázatból kinézzék) az alkoholtartalmat. (Gondolom az erjedés előtti balling-fok alapján már lehet számolni, ehhez nem értek.)
Laborban a minta lepárlásával, majd sűrűségméréssel határozzák meg, hogy mennyi alkohol van egy italban. ( [link] )
2016. jan. 11. 15:50
Hasznos számodra ez a válasz?
4/8 Mojjo válasza:
A fajsúlyméréssel azért is gond van, mert egy csontszáraz bornál is van egy 4-8 g/l savtartalom, van egy 15-35g/l cukormentes extrakttartalom, van egy 5-10g/l glicerintartalom, ez mind elviszi a fajsúlymérést, ha nem tudjuk ezek értékét pontosan, szóval a csontszáraz orokban sem hinném, hogy ez alkalmazható.
De az édesített égetett szeszek nincsenek szintén tele mindenféle különböző fajsúlyú anyagokkal, amiknek egy analitikai vizsgálat nélkül nem tudjuk a pontos értékét? Vagy ott ez miért nem zavarhat be?
Őszintén szólva nem tudom, pontosan mennyire tévesztik meg a kongenerek a fokolót a tiszta párlatokban, de mivel azokban a borhoz képest jóval kevesebb van és többnyire a fajsúlyuk is a vízé és alkoholé környékén (de inkább között) mozog, eleve nem húzzák el annyira a fokolót, mint mondjuk a cukor vagy a nehezebb savak. Többnyire valószínűleg amúgy is beleférnének a címkézésben megengedett +-0,5%-os pontatlanságba, de mivel a laborteszt is sűrűségmérésen alapszik, ez az eltérés hagyományosan hozzátartozik a „tényleges alkoholtartalomhoz”. Meglepne, ha bármilyen kereskedelmi forgalomba hozható párlatban ez 1%-nál lényegesen többet okozna. (Eközben az élelmiszerkönyv szerint sörnél is megengedett a fél% pontatlanság, illetve 5,5 fölött már +-1%, ami ugye arányaiban sokkal nagyobb eltérés, mint egy 40 fokos italnál.)
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: