Valaki el tudná magyarázni nekem, mi a lényeges különbség a direkt termő és a nem. Szőlő között?

A direkt termő DIREKT a saját gyökerén nő - azaz a szülövessszöt bedujkák a földbe, kigyökerezik, és úgy fejlödik tovább -, a nem direkt termőnél meg nemes részt RÁOLTOTTÁK egy másik tőre.

(A nagybetű nem kiabálás akar lenni, csak másként nem tudom kiemelni)

Észak-Amerikából érkező szőlőfajták, amik nem a Vitis vinifera fajhoz tartoznak, mint a bortermelésre használatos szőlőfajták. (Teljesen minegy, hogy egy Olaszrizlingről, Chardonnay-ről, Cabernet Sauvignon-ról, Kékfrankosról, vagy akármiről beszélünk, ők mind a Vitis vinifera fajhoz tartoznak... a direkttermők többnyire a Vitis labrusca, kisebb részben a Vitis riparia és Vitis arizonica fajokhoz.)

Szóval egyrészt más faj, mint a nem direkttermők. Másrészt meg filoxéra-rezisztensek, ezért natív alanyon szaporodnak - emiatt nevezték el őket direkttermőknek. Ugye a filoxéra, avagy amerikai gyökértetű a 19. század végén szépen letarolta európa szőlőit. A homokos talajok kivételével gyakorlatilag leradírozta a szőlőültetvényeket a térképről. Mivel nem nagyon tudtak mit kezdeni a kártevővel akkoriban, az lett a megoldás, hogy a hagyományos bortermő szőlőinket filoxérarezisztens alanyokra oltották - ma is ezt csináljuk. (Ami azt illeti az alanyfajta kiválasztása is rendkívül nagy fontosságú, ha valaki szőlőt akar telepíteni, és komolyan gondolja a dolgot.)

Lényeg a lényeg, hogy népszerű szőlőink nem natív alanyokon teremnek, míg a direkttermők igen.

Még egy megjegyzésre érdemes infó velük kapcsolatban: bort készíteni több okból tilos belőlük (magasabb pektintartalom, gyenge minőség).

Elnézést, ha bármi nehézséget okozott a szó megértése. Legalább tizenpár éve szinte napi szinten találkozom ezzel a szóval, méghozzá a legkülönbözőbb területeken, így annyira természetessé vált azámomra, hogy ha kellő lendülettel írok, észre sem veszem. Egyébként ne nekem gratulálj, a szőlészeti szakirodalom nevezi ezt így, natív alanynak. Bármi szőlészeti szakirodalmat olvasol, igen esélyes tehát, hogy pont ezzel a kifejezéssel fogsz találkozni.

A pektin azért nem jó nekünk, mert az erjedés során metil-alkohol keletkezik. Minél több a pektin, annál több lesz a keletkező metilalkohol. Ettől függetlenül valószerűtlen, hogy az otello bor ésszerű fogyasztása tényleges egészségügyi kockázatot jelentsen. (Meg azért bonyolultabb a teljes képlet, adott esetben lehet akár kevesebb is a metanol egy otelló borban, mint egy cab.savban mondjuk.)

Hogy egy szakembert idézzek: "direkt termőből készült bor három jellegzetessége: egér szaga van, fosat, vakít"

Én a vakítással még nem találkoztam, a másik kettőt alá tudom támasztani.