Ti megbíznátok olyan emberekben, akik másokat mindig kritizálnak a távollétükben?

Most már nem. A régi sulimban a legjobb barátnőm volt ilyen, mindenkit kibeszélt, aki épp nem volt a közelünkben, de amikor igen, már ment is hozzá jópofizni...Én persze elhittem, hogy rám nem mondana semmi rosszat a hátam mögött, aztán megtudtam, hogy amikor nem velem van, elmond mindent az osztálytársainknak a legkisebb részletességgel is, amit mondtam neki, sőt, volt, hogy olyan sztorikat mesélt rólam nekik, amik nem is velem történtek meg, hanem vele, csak kicserélte magát rám :D

Szóval azóta nem ringatom magam ilyen ábrándokban, hogy aki másokat hord el mindennek a hátuk mögött, az majd pont velem nem fogja ugyanezt megtenni.

En szoktam szolni, hogy latom milyen gerinctelen es az nem erdekel ha massal ezt csinalja, de ha velem is megtorteni, akkor szoba sem allok vele tobbet.

Persze ilyenkor mindenki szabadkozik, de altalaban nem valtozik semmi es altalaban vege is lesz az ilyen ismeretsegeknek.

Sok puhatestu el emberi testben.

Általános jelenség:

Amint valaki kimegy egy szobából, úgyis ő lesz a téma.

Tehát mindegy.