Rám írt, a volt barátnőm de miért?

Kíváncsi vagy mi a vége ennek, kórház vagy börtön?! Ezt írtad, kérdezted.... Szerintem szakíts meg vele minden kapcsolatot és ha esetleg ő keres, akkor se reagálj rá semmit, ha csak így tudsz vele szemben gondolkodni! Vannak érzelmileg sérült nők, akik valóban lehet hogy a családjukban látottakból kiindulva, "természetes a verés" hiszen ezt látták a szülői példából. De ez nem normális, segítségre szorul és olyan kapcsolatra, aki megtanítja, hogy EZ NEM NORMÁLIS!Aki nőként kezeli és tiszteli!

Ha hosszú ideig voltatok együtt, akkor természetes hogy felköszönt, szeret mint a volt párját-ismerőst. De lehet hogy még mindig szeret, ez egy jo indok volt hogy rád iŕjon és beszélgetést kezdeményezzen veled ismét, mert ugye egy ilyen sms-re illik vissza reagálni. Szerintem minden kapcsolatot szakitsatok meg, ha a lány még keres ez után is, akkor Te szakítsd meg vele! Mert ennek jó vége nem lesz, egyikötök részéről se, abból kiindulva, ahogyan az üzenetem írását kezdtem!

(28 éves nő vagyok, bocsi...)

"(ha ő túl lenne rajtam akkor nem írna nekem, volt egy nagyobb szakításunk amikor 2 évig nem beszéltünk(két születésnapot jelent) együtt volt egy szerinte kedves, értelmes, jól kereső sráccal vagy 15 - 20 Kg hízott annyira jól érezte magát még sem küldött nekem köszöntöt a születés napomon egyszer sem még csak a közösen látogatott oldalra sem lépett be, hogy megnézze, hogy járok -e még arra a web -re).

"

Nme értem, miért lenne ez ellentéte annak, amit írtam. Lehet, hogy akkor nem volt túl rajtad, a hízásnak ehhez szerintem semmi köze. Persze nem minden ember ugyanolyan, de sokaknál épp az a szenvedés jele, hogy még nem képes nyugodt szívvel felköszönteni a másikat, és az a továbblépés jele, hogy igen.

Nem értem, miért mondod, hogy neki kevesebb affinitása van ahhoz, hogy megbezsélje veled a dolgokat, és hogy ő gondolkodik végletekben. Lehet,hogy így van, de te se vagy jobb, ha rögtön az erőszak a válaszod. Szerintem, haver, ugyanolyan vagy, mint ő, ugyanannyira nem tudsz uralkodni magadon, már megbocsáss, de jól tette, hogy szakított veled. nem értek egyet abban sem, amit a női nemről írtál, hogy ne lenne logikai alapjuk az érzéseiknek, az már más kérdés, hogy neked nem mondják el ezeket, mert feszült vagy meg hasonlók. El nem tudom képzelni, hogy válhat valaki iylen feszültté más mellett, miért nem dobja, és miért érzi magát rosszul, amikor ő verte a másikat. Szerintem nincs igazad, és az, hogy nem válaszolt a válaszodra, azt jelzi, hogy nem akar többet.

Egyébként nem volt szép leírnod az igazi nevét.

Minden jót.

Nem kell törölni a kérdést, de kérheted, megteszik.

"Stabil férfi támogatásra lett volna szükségem akik abban erősítettek volna meg, hogy hagyjam ezt a nőt mert volt már ilyen nővel szerencsétlenségük és nem éri meg! "

Felnőtt vagy. Nem kell más férfi, hogy ilyet eldönts. Ha nem akarsz vele kapcsolatot, nyíltan mondd meg neki. Nem az anyjába küld el, hanem mond meg, mit érzel és hogy te mit akarsz. Érvényesítsed az érdekeidet és magadról beszélj, ne róla. Ne azért szakíts, mert ő milyen, hanem mert benned milyen érzést kelt és azért, hogy te mit akarsz. Ha ő miatta szakítasz, akkor hosszú lesz a sztori. Mert ő változhat még. De ha a te érzésed és indokod magadról szól (nem magadat okolod, hanem "én kifejezésekkel" teli), akkor egyértelműbb lesz.

Szerelem jó. Ha van hozzá egy elkötelezettség és egy közös értelmi hozzáállás, ami dolgozik a kapcsolat fejlődésén, hosszú távra is sikeres lesz.

Egy csalódás nem éri meg az összes kapcsolat eldobását. De ha eked nem kell a szerelem, akkor az a te döntésed. Tiszteletben tartjuk, de mi akkor is szerelmesek akarunk még lenni.

Ettem már rossz hamburgert. De tudom, hogy vannak jó hamburgerek és hogy ha kicsit több energiát fektetek bele, akkor tudok olyat keresni, ami tetszik majd. Egy rossz hamburger miatt nem mondok le a többiről.