Miért nincs semmilyen érzelem bennem? Miért lettem ilyen semleges mindennel szemben?

16 éves gimnazista lány vagyok, akinek voltak komoly céljai az életben amik motiválták, mindig kedves volt, jót akart az embereknek, szeretett társaságában lenni. Valami viszont egy éve megváltozott és nem tudom mi ennek az oka. Valahogy érdektelenné váltam mindennel szemben. De tényleg mindennel. Nem számít ha iskolában vagyok, nem számít ha városban, vagy otthon. Nem izgat hogy egyedül vagyok vagy a barátaimmal, mert egyik sem hoz ki belőlem semmilyen érzelmet. Nem szeretek semmit és nem vágyom semmire. Még a családommal és a barátaimmal, de még az "ellenségeimmel" sem érzem máshogy magam. Mintha lenne egy semleges állapotom, amiből nem tud semmi kimozdítani. Mostmár nem szervezek programokat sem, pedig mindig a társaság központi emberei közé tartoztam. A viselkedésem pedig mindig agyban dől el, mert tudom hogy viselkednék normál esetben, viszont mostanra ez csak színjáték, alapjáraton nem érezném szükségét a dolgoknak. Nem vagyok szomorú, de boldog sem és nem lep meg semmilyen helyzet sem, számítok a váratlanra. Szerintetek miért lettem ilyen kiégett? Vajon a serdülő kor hozza ezt ki belőlem, vagy az, hogy az elmúlt évben rengeteget csalódtam és beleuntam volna abba, hogy Sosem történt semmi úgy ahogy szerettem volna? Ha esetleg valaki van hasonló helyzetben az is írhat.