A szexuális frusztráltság, és a kiskori szex-témával kapcsolatos ciki élmények között van összefüggés? Lehetséges, hogy 22 évesen is ez miatt van?
Tehát, hogy tudom, hogy szüleimmel nem fogok tudni erről beszélni, mert baromi kellemetlen..
de pl régen iskolában még 13 évesen osztálytársaimmal simán beszélgettünk erről a témáról..tehát ez azt mutatná, hogy a kiskori furcsa élményeket felülírnák az iskolás évek,
de mégsem?
szexuális frusztráltság alatt azt értem, hogy zavarba jövök, nem merek ránézni egy csajra se, akihez a legkisebb közöm lehet valaha is, ha úgy érzem bejövök neki akárcsak egy kicsit is, nagyon elpirulok..
Otthon van, hogy naponta többször is rárántok..
Vagy ez egy nagyon gyakori jelenség? csupán nem veszem észre?
22f
Kiskorodban könnyen beszélgettél ilyen témákról, mert egyértelmű volt minden résztvevőnek, hogy tenni még nem akartok semmit, beszélni meg mindenki tud. Most viszont kínos lett a téma, mert abba a korba értél, hogy tenni kéne valamit ha akarsz valamit, ha ahhoz nincs bátorságod, akkor "csak" beszélni róla értelmetlen. Illetve egyre kevésbé tudsz hiteles lenni a témában, ha a többieknek már mind van valami tapasztalatuk (legalábbis ezt mondják).
De ahogy az előző írta, fel kell nőni, és túllépni a félelmeken. Ha visszautasítanak, vagy kínos helyzetbe kerülsz, na és aztán? Majd lesz esélyed másnál, rengeteg lány van a világon. És az emberek 98%-ánál semmi nem lesz az első nagy szerelemből.
sikerült már "majdnem-szex" közeli kapcsolatba kerülnöm pár lánnyal fiatalabb koromban..de ahhoz is csupán egyértelmű szituációk sorozata vezetett, tehát nem kellett hatalmas döntéseket hozni, hogy sikerüljön..
Olyan élmények voltak, hogy pl filmet néztünk közösen, és ha valami olyan rész volt ami kicsit is szexel kapcsolatos, akkor mondja apám vagy anyám, hogy "kapcsold el" ..mindig úgy beszéltünk a témáról, ami cikinek hatott, mert vagy az volt, hogy "menj ki a szobából", vagy "akkor most beszéljünk másról"
de valami oka csak van, hogy nem bírok túl lépni rajta, vagy ez szerintetek csak gyerekes hozzáállás?
ha így lenne, akkor miért nem okoz akkora problémát, külföldön élni egyedül és tanulni, melózni,
vagy ezek közel sem akkora önbecsülést veszélyeztető dolgok mint az előbbi?
ez így van ahogy mondod, egyik területen, egész jó vagyok, máshol meg nagyon béna
Régóta törekszem arra, hogy fejben alakítsam magam, de eddigi tapasztalataim során ez nem lehetséges, legalább is, hogy úgy mondjam, nem elég az az, hogy fejben elhatározom magam, vagy lehet csupán nem határozom el magam? Már magamat is megkérdőjelezem sokszor
egy jó 10 éve kezdődött, ugyanannyi eséllyel kerülhettem volna a jobbik oldalra, de valahogy sikerült "lecsúszni"..
Nem tudom, egyébként hogy azért válaszolsz e mert te is hasonló helyzetben voltál, vagy inkább együtt érző típus vagy, de nem volt ilyen gondod
a személyiség olyan marha nehezen formálható..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!