Miért gondolják sokan, hogy a vallásos nevelés hátrány?

Mert egyből mindenkinek a bigott vallásosság, vagy a szekták ugranak be, amelyek jóval többet ártanak, mint használnak.

A "megengedő" vallásosság szerintem lehet követendő példa, amikor a szülő csak utat mutat és a gyerek eldöntheti, hogy akarja-e ezt az utat, vagy sem.

Ezt a témát időzíteni kell helyesen. Az a ciki, amikor alig pár óra ismerekedés után már erről beszélsz, sőt egyesek még a bemutatkozásba is beleszövik ezt.

Vallásos nyomulásnak értelezik az emberek azt, ha túl korán beszélsz erről. Én pl. a nagyon közeli barátokkal vagy rokonokkal beszélek csak ilyesmiről, ha szóba kerül.

Szinte minden ember, akik egy kicsit is keresztény hitben lett nevelve, bármilyen vallásban, kapott vallásos nevelést. Ha pedig zavarnak a szidások, akkor arra hívd fel a figyelmet, hogy ne beszéljenek csúnyán, fogalmazzák át, mert nagyon nem szép, ne pedig arra vetítsél, hogy te milyen vallásos nevelést kaptál, mert nem érdemes.

Ha nincs "gondolati terror", azaz szabadon alakíthatod a világnézetedet, akkor nem baj. Sőt, sokszor még jobb, támogatóbb is a közeg.

Én pl. vallási iskolába jártam, mégsem lettem vallásos, nem is erőltették túlzottan a szemléletet, meg lehetett nyilvánulni úgy, ahogy szerettél volna, nem torkolltak le, hogy "ez nem keresztényi szemlélet", vagy "ellentétes a Bibliában leírtakkal".

Szóval vallásos nevelés és vallásos nevelés között óriási különbség van.