Jobban megéri csendesebbnek, simulékonyabbnak leni, mint kifejteni a véleményed, hogy jobban elfogadjanak az emberek?
Alapvetően én megtartom magamnak a véleményem, ráhagyom az emberekre, ha hülyeséget mondanak vagy akaratlanul megsértenek. Ugyanis teljesen felesleges az orra alá döngölni, ha hülyeséget mond.
Itt van pl. a példád a temetővel. Megértem, hogy bántó ez Rád nézve, mert nekem is vannak eltemetve közeli hozzátartozóim. De nem hiszem, hogy szándékosan meg akart volna sérteni ez az illető, aki szépnek találja a temetőt a fények miatt.
Biztos Veled is volt már olyan, hogy akaratlanul megsértettél valakit, és ilyenkor nem esik jól, ha leteremtenek és mint valami pedagógusok elmagyarázzák, hogy mit illik és mit nem. Az emberek néha figyelmetlenek és kész, rájuk kell hagyni. Néha sokkal idegesítőbb tud lenni egy "sértett ember" leteremtő, megnevelő stílusú "ami szívemen, az a számon" típusú prédikációja, mint maga a sértés, amit elkövettél :D Csak felesleges feszülések okozója az ilyesmi...
Egyébként kedvfüggő is a dolog, ha rosszabb kedvem van, ideges vagyok, velem is előfordul, hogy benyögök valakinek valamit. De aztán megbánom. Alapvetően azonban én nem szólok bele mások dolgaiba, nem magyarázok senkinek.
Van egy ismerősöm, csaj, és az a szokása, hogy mindenkinek magyaráz, okoskodik, jobban tud mindent mindenkinél, és állandóan prédikál, jobban tud mindent, gondolkodás nélkül kritizál, sokszor bántóan és sértően. És úgy viselkedik, mintha erre úgy neki joga lenne... Na az ilyenek szörnyen tudnak engem irritálni, és undorodom is az ilyen embertől.
Valahol találd meg a középutat.
Az sem jo ha valaki allandoan meghuzza magat, mert egyrészről a te lelkednek sem tesz jot, masreszrol masok sunyinak es ketszinunek fognak gondolni.
Ugyanakkor ha tenyleg jogos dologról van szo bartan kinyithatod a szad, de ezt ketszer in gondold meg.
A fenti temetos pelda szerintem nem volt jogos, nyilvan a kollegad nem akart megbántani, egyszeruen a véleményét mondta el egy dologról, amivel abszolút senkit sem sértett meg.
Hát ezért tényleg nem kellett volna beszólni.
Nekem 43 éves korában halt meg az Apukám, mégis szeretem mindenszentekkor a fényeket.
Ennyi erővel még a legártalmatlanabb mondattal is megbánthatnak valakit, mert bárkimhez fűződhet valakinek rossz emléke.
Ha neked valami rossz, akkor másnak is az legyen?
Amit csináltál, az nem vélemény kifejtés, hanem beszólás. Ennek a mellőzése pedig nem simulékonyság lett volna a részedről. Inkább elmondhattad volna normálisan, hogy te miért nem szereted.
A konkrét esetre visszatérve, igen kevés felnőtt ember van, akinek nem halt még meg hozzátartozója, barátja, ismerőse.
Én is szeretek ilyenkor a temetőbe kilátogatni,mert tényleg szépen világít a sok mécses. Azt pedig,hogy a 2 éve elhunyt közeli hozzátartozóm sírjára viszek mécsest,szerintem senki sem tudja megállapítani ránézésre.Nem volt jogos a beszólásod.
Simulékonyabbnak lenni kifizetődőbb számomra.Ez azt jelenti,hogy mindenkivel őszinte vagyok,de megválogatom,hogy milyen szavakat használok vagy néha megtartom magamnak a véleményemet.
Például duci barátnőmmel ruhavásárlásnál nem azt mondom,hogy ebben a ruhában kötözött sonkának nézel ki,hanem egyszerűen azt mondom,hogy előnytelen számára. Őszinte voltam,de nem bunkó.
hát, én azt tapasztaltam,hogy kétféle ember van, akinek tudom a véleményét, meg akinek kíváncsi vagyok a véleményére.
az első fajta idióta kérve kéretlenül löki a baromságát, azt hiszi, ő szarta a spanyolviaszt, pedig olyan egyszerű a kincsem, hogy még ki se nyitotta a száját, már tudom mit fog majd mondani. Ezzel szemben a másik csoportba azok tartoznak, akiknek érdekes és hasznos meglátásaik vannak a dolgokkal kapcsolatban. De ők sosem nyomulnak, hanem azok az emberek, akiket felkeresek azért, hogy a véleményemet kikérjem.
Ez a reagálásod nem simulékonyság kérdése, hanem bunkóság volt. Nem kell mindenhez hozzászólni, okoskodni,bántónak lenni.
Sőt, még azt is megkockáztatom, hogy vannak kegyes hazugságok is. Véleményt pedig lehet normálisan is mondani, nem kell hozzá a vasvilla.
Van egy-két ismerősöm, aki elmondja a véleményét, ha kell, ha nem, és ilyen stílusban. Messzire elkerüljük, mindenkinek van baja, minek még elviselni más általa igaznak hitt hülyeséget.
Csodálkoznak rajta a smirgli típusú emberek, hogy magányosak.
Vannak úgynevezett "túl őszinte" emberek, lehet bántó leszek, de részemről ez a bunkó kifejezés mai változata.
A kérdező által írt reakcióban benne van rengeteg paranoiás előítélet, a beszélgetőpartnere egyszerűen csak pozitívan áll a világ szépségeihez, és ezt mondta el, pozitívumot várva viszont reakcióként. Csak hát vannak, akik már reggel úgy ébrednek, hogy meg vannak sértődve, ha meg emberek közé kerülnek, ez hatványozottan előjön.
Ezek arra jók, hogy tudják, kivel van dolgunk, és legközelebb már ne keressük a társaságukat.
Megéri?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!