Hogy legyek magabiztosabb és karizmatikus?

18 vagyok, elmehetnék egy iskola pszichológushoz, de a személyisége olyan, hogy inkább nem, köszönöm.

Írtam, hogy már oviban se jöttem ki jól a társakkal, pedig volt olyan, akivel barátkozni akartam, csak az az ember soha sem törődött velem. Pedig én folyton a sarkában voltam, biztos idegesítette lol

A családommal minden rendben, apám régen alkoholista volt, de nem volt egy durva eset. Anyám kicsit control freak. Általánosban néha piszkáltak, mert nem tudtam a beszólásokra megfelelően vissza szólni. De már ezzel sokkal jobb a helyzet köszönet az új sulimnak, habár már nem piszkál senki.

Gyerekkoromban oda meg vissza voltam az unokatesóimért. Sajna 1 kihasználta és történt valami. Gyerekkoromban valahogy elhitettem magammal, hogy csak egy álom volt és nem gondoltam rá többet, de mikor érettebb lettem belegondoltam, hogy sehogy se tudtam volna ilyet álmodni gyerekként, mert azért egy álomhoz is tapasztalni kell, meg túl élénken emlékszek egy álomhoz képest. De még most is nehéz elhinni, mert csak 5 vagy 6 évvel idősebb nálam. Amúgy gyerekkoromban elmondtam anyámnak egy részletet ebből, mert kb lebuktunk, de nem volt teljesen érthető neki. Csak a lightosabb részt mondtam el. Azóta kerülöm azt az unokatesómat. De igazából nem gondolok rá sokat és inkább úgy vagyok vele, hogy több jó volt a gyerekkoromban, mint rossz. Foglalkozok inkább azzal, ami most van.

Igen, magamra tudok nézni, észre veszem a hibákat és a jó dolgokat is magamon, de összességében szerintem egész ok, ahogy kinézek. De vannak dolgok, amik idegesítenek, az egészségtelen hajam leginkább, mert szőke és hullámos, rémesen törik, jobban mint bármelyik osztálytársamnak. Ja és nem hordok olyan ruhákat, mint a többi lány, meg nem sminkelek. A bő ruhákat szeretem, az olyanokat, aminek nem sok a dekoltázsa, utálom a szoknyát és nagyon rövid nadrágot se veszek fel. Pedig egész jó alakom van. De egyszerűen akkor még sebezhetőbbnek érezném magam és lehet mégsem állna jól.