Ha utcán, buszon egy ismerős olyan privát dolgokat kérdez amire nem akarsz válaszolni, miket mondanál?

#12. Pl. ilyenek, bár előrebocsátom, hogy nálam ezek nem jöttek be, nem esett le nekik, hogy be kéne kussolni, ugyanúgy firtatták tovább.

- Apád hol dolgozik? - Ahol eddig.

- Mennyit keresel? - Amennyit eddig. /Eleget, köszönöm.

- Mikor csinálsz már ezt meg azt (házasság, gyerek, stb.) - Majd ha úgy döntök.

#13: Ezek helyett én:

- Apád hol dolgozik? Megmondom, elvégre nem titkosügynök, de erre is lehet mondani valamit, valami mittudom én milyen kft-nél, mindig elfelejtem a nevét vagy ilyesmi.

- Mennyit keresel? Változó, mikor mennyi attól függ hány munkaóra van, volt-e túlóra, mennyit voltam éjszakás stb-stb, egyszer ennyi, másszor annyi, nem túl sok, de megvagyok.

- Házasság, gyerek meg ilyesmire csak annyit mondok, hogy ezt nem lehet tervezni, amikor eljön az ideje.

De a lényeg: miután elütötte az ember a kérdést azonnal kérdezősködni kell az illetőről, mert mindenkinek a kedvenc témája saját maga, rögtön elfelejti, hogy még kérdezősködni akart.

#12. "Na de milyen a semmitmondó kitérő válasz?"

A miért szeretnéd tudni?, amit a #4-ben írtam, pont ilyen semmitmondó válasz, amitől viszont nem kell magad bunkónak érezned. Több hozzászóló is azt írta, hogy válaszolni sem akar érdemben, meg bunkó sem akar lenni, hát tessék, ott a válasz, amivel nem is mond semmit, nem is bunkó, meg még a beszélgetés fonalát is átveszi, hisz ő kérdez.

Ha rávágja a másik, hogy "csak úgy", akkor mondhatod, hogy "Akkor nem is érdekel igazán?", ha "jóvanna, csak szerettem volna tudni...", akkor ragaszkodhatsz ahhoz, hogy "De miért szeretnéd tudni?", előbb utóbb leesik neki, hogy egy ideje már ő válaszolgat csupa kellemetlen kérdésre...