Miért nem válaszol nekem a volt szaktársnőm?
Tegnap történt egy olyan eset, hogy egy nagyon szép és kedves volt szaktársnőmmel találkoztam Pesten az utcán. Ő rám mosolygott, én köszöntem neki. Aztán arra gondoltam, hogy kicsit csajoznék, ha már így alakult, ezért ráírtam, hogy "szia, téged láttalak az utcán, jó emberre köszöntem rá?"... Semmi láttamozás nincs tegnap este óta, azóta többször zöld volt pedig.
A kapcsolatom nem volt vele szoros egyetemen, de volt néhány közös óránk, meg volt egy kiselőadás, amit együtt csináltunk. Szóval valamennyit beszéltünk azért. Egyetemen is mosolygós, kedves lány volt.
Viszont én azt nem értem, hogy miért van az, hogy az ilyen kedves lányok válaszra sem méltatnak facebook-on. Mert ezt én bunkóságnak érzem és egy ilyen kedves lánytól ez olyan összeférhetetlen és összeegyeztethetetlen. Ha rám mosolyog, akkor szimpatikus vagyok neki. Ha még nem is hajlandó arra, hogy csajozzak, randizzak vele, legalább beszélgethetnénk egy kicsit, nekem az is jól esne.
És ezt az utóbbi években nem először tapasztalom, hogy szép volt szaktársnőkre ráírok vagy még egyetemen ráírtam és egy idő után nem válaszolnak nekem. Még kérdésre sem. Egy másik kedves, szép lánynál is ez volt. Miért csinálják ezt? Egyrészt nekem se esik jól, másrészt nekik nem esik rosszul, hogy az egyébként kedves személyiségük ilyenkor bunkóra vált? Nem akarom elhinni, hogy nem rossz érzés nekik.
válasza:Nekik viszont ugyanolyan sz@r lesz, mint nekem. És az a baj, hogy alapból én nem ilyen vagyok. Gyerekként még tök rendes voltam, meg sokan szerettek, ahogy én is másokat. Erre szokták azt mondani, hogy egészséges egyén, beteg társadalom. Tönkretett a sok bunkóság velem szemben.
Ilyenkor jön az a pont, hogy a velem ge*in bánó nő instagram és facebook képeiből összevágok magamnak képeket, beteszem egy mappába és maszturbálok arra gondolva, hogy mekkora nagy büdös ri*anc és úgy megalázom képzeletben maszturbálás során, mint a legmocskosabb woodman pornóban.
Ezek a dolgok tesznek engem nem emberré. Az nem baj, ha visszautasítanak. De az baj, ha nem kedvesen teszik. Hanem megaláznak. Ez az eredménye. Roncsember, aki másokkal szemétkedik és kiölik az emberi énét.
válasza:
válasza:"Meg akkor innentől én is bunkó vagyok és nem válaszolok facebook-on annak akinek nem akarok.. legyen ez... csak nem tudom miért kell bunkóznia az embereknek egymással. De ha velem ezt csinálják, én miért ne csináljam mással?"
De csináljad, senkit nem érdekel. Mondjuk nem tudom, ki ír rád amúgy, hát azt mondod, senkit nem érdekelsz.
Kész bunkó vagyok véglegesen. Amikor tömegközlekedésen a táskámat felrakom magam mellé vagy nem állok félre ha valaki le akar szállni a metrorol vagy szimplán bunkó vagyok az emberekkel, akkor elmesélem, hogy azért vagyok ilyen mert tönkretettek. És mellém ne üljön le senki, csak nekem tetsző nő.
Ha ők nem reagálnak nekem, akkor én meg bunkó leszek azokkal akik mellém akarnak ülni. És ha nem veszi a lapot, hogy rohadtul nem akarom hogy leüljenek mellém azért van ott a táskám és azért nem fordulok felé, akkor felállok, elküldöm a tetves anyjába, elmesélem, hogy utálom az embereket, tönkretéve ezzel a napját - ahogy az enyémet is tönkretették - majd inkább állok egymagamban egy nekem tetsző nő közelében.
Így csapódik ez le rajtam és ez így igazságos. Egészséges egyén, beteg társadalom.
válasza: válasza:Minden jogod megvan hozzá, én se írogatok vagy beszélek olyanokkal, akikkel nem szeretnék.
A hozzászólásaid alapján veled már most se foglalkozik senki, így kétlem, hogy bármi változás következne be az életedben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!