Már miért NE lenne igazságtalan és kirekesztő "autistának" nevezni azt, aki a beszélgetés közben nem törődik a grimaszokkal és a hadonászással (ún. gesztusok és mimika)?

Világ életemben küzdöttem és fejlesztettem magamat kommunikációban a nehézségeim miatt.

ADD és ASD.

Sokszor semleges mai napig is arcom, holott belül én is érzek, érzékelek csak kicsit másképp.

Sok olyan alap dolgot meg kellett tanulnom, amik mások számára alap és ösztönös.

Több családi képen is látszik, hogy pl másokat nézek és próbálom utánozni mások érzelmi reakcióit.

A kommunikáció jelentős részét alkotja a nonverbális kommunikáció. 55%-ot fed le a vokális és verbális mellett.

Sőt a verbális a legkevesebb %-ban.

Mára elfogadtam, hogy nekem nem megy pár dolog, ám megtanultam tudatosan értelmezni másokat.

Aki normális ember az szimplán elfogadja az emberek sokoldalúságát, megannyi személyiségét.

Az én ismeretségem, környezetem emberei nem tudják mi van velem, ám teljesen helyén kezelik azt, hogy nem nagyon használok nonverbális kommunikációt a megszokott módon.

Maga az autista kifejezésben pedig semmi sértő nincs.

Az más kérdés, hogy jómagad annak veszed s az illető leminősítő módon tálalta azt feléd.

Első sorban őt minősíti.

Ez van.