Aki állandóan közkinccsé teszi, hogy milyen jól érzi magát, az kompenzál?

20#

Hogy felháborít már, hogy nem osztom a véleményedet, sőt!

Hát akkor lássuk:

"Képtelen vagy visszaolvasni" támadás. Nem képzeled bele magad a másik helyzetébe. Szinte csak anonim válaszok vannak, honnan tudnám, hogy melyiket irtad te? :)

Nincs ilyen, hogy alapvető kódolás! Mindennek megvan az oka, legfeljebb nem tudod vagy nem keresed, beéred ennyivel, de ez nem gond! Erre irtam, hogy én mélyebben nézem ezeket.

Pont azt írom, hogy mi váltja ki a boldogság érzését! Ezt elég csak megfigyelni magadon.

Elolvastam a 14,15-ös válaszaidat. Azt hozod fel, hogy nincs családod, stb. Pedig erről szó sem volt. Te pedig győzködöd magad arról, hogy ez téged nem zavar, pedig de. Ez tisztán látszik. Lehet csak a tarsadalmi megfelelési kényszer, ami valamilyen szinten mindenkiben benne van. Bennem is persze. De nem probalom azt mondani, hogy nincs. Röviden ennyi. :)

#22 Az a baj nincs miről beszélnünk mert van egy adott véleményed zéró érveléssel dobálózol az ilyenkor megszokott sablonokkat próbálod ráerőszakolni mindenki másra.

"Te pedig győzködöd magad arról, hogy ez téged nem zavar, pedig de."

Hol volt erről szó? Pont erről beszélek, hogy adott esetben egy adott társadalmi elvárás hiánya mellett is lehet az ember boldog és kiegyensúlyozott.

Ebből nyilván te kihozod azt, hogy nem vagyok boldog :D

Tipikus egy bites gondolkodás, hogy

nem boldog = nem boldog

boldog = valójában ő sem boldog

Ha ez neked összetett gondolkodás, akkor nincsen miről beszélnünk.

Lásd a társadalmi kényszerekről alkotott fals képed.

Senki nem tagadásról, kényszerről írt, szimplán arról, hogy valami hiánya nem feltétlenül okoz boldogtalanságot.

Mint ahogy magam szempontjából nyilván boldog lennék családdal, párral is (vagy nem, ki tudja). Viszont a hiányukat sem sem élem meg hiányként, nem vagyok ettől sem boldogabb sem boldogtalanabb.