Mi lehet a baj velem? Senki nem akar velem barátkozni.

8 éves korom óta sportolok. Szerintem elég jó vagyok benne, országos szinten is versenyeztem már.

Kb.fél éve költözés miatt átigazoltam egy új egyesülethez. A régiben igazából felnőtekkel és egyetemistákkal jártam edzeni, mert csak erre volt lehetőség. Edzés alatt inkább magára a feladatra fókuszáltunk, mint a "haverkodásra". Edzés közben persze mondtak egy-két poént, edzés után ledig megdícsérte, higy milyen jól bírtam ma is. Most viszont a kortársaimmal edzek, szinte egész edzésen viccelődnek, nevetünk stb...persze elvégezzük a feladatot

Ami viszont nagyon bánt, hogy Szinte levegőnek néznek. Mintha nem lennék tagja a csapatnak. Amikor köszönök viszsa se köszönnek. Suliba is csak lehajtják a fejüket vagy inkább elnéznek a távolba. Szinte minden hétvégén csinálnak valamai kis összejövetelt, de oda sem hívnak meg, pedig az edző is megy.(az edzőnk rémesen jó arc, ő nagyon kedves és segítőkész)

Nyilván ez egy összeszokott közösség, én megszoktam, hogy idősebbekkel vagyok együtt, szokatlan. Nagyon próbálkoznék.

Mit csináljak,hogy barátkozzanak velem is?