A párom fogyatékkal élő (vak) ember. Igazán senki sem akar velem barátkozni, nincs barátnőm, azt hiszem, mindenkit elijeszt a fogyatékosság, és nem akarnak semmilyen közösséget, barátságot felvállalni velem. Mi a véleményetek erről? Megköszönném.

Testvérem szintén fogyatékkal élő. Teljesen jó társasági életet él, és nem csak sorstársakkal haverkodik ám. A barátnőjének meg senkije nincs. Nem azért, mert tesómmal van, hanem mert egy idegesítő ember, akit nem visel el senki, igazi matrica, akit nem győzöl levakarni magadról.

Szóval szerintem se mártírkodj, hanem tarts alapos önvizsgálatot. Talán veled van a probléma... bár kényelmesebb a párodat hibáztatni, az biztos.

Én is ezt mondom: 0-hoz közelít az esélye annak, hogy ezért nincsenek barátaid.

Még ha te lennél fogyatékkal élő, még megérteném, hogy ezzel próbálod összefüggésbe hozni, de mégis mi köze lenne a párod fogyatékosságának a te barátaidhoz?

Még ha szegény valami ijesztően torz lenne... de szimplán vak. Nincs benne semmi olyan, ami elijesztené az embereket.

Valami más lesz itt a probléma.

Szerintem semmi összefüggés a párod vaksága és a barátok hiánya között. A vakság nem egy olyan "nagy" fogyatékosság.

Oké moziba és hegyet mászni nem érdemes veletek menni, de az átlag baráti dolgokra ő is simán képes. Plusz, attól, hogy ő nem lát te akár ezeket is csinálhatod barátnőkkel.

Valószínűleg veled van a baj és nem a párod látásának hiányával.