Mi miatt beszél mindenki így a 90-es évekröl?

Akkor voltam gyerek. Akkoriban sokkal kreatívabbak voltak az emberek minden téren. Nem voltak vagy mobilok, az internet is sokszor luxus volt, nem volt mindenki belebuzulva telefonjába, számítógépébe, többet éltek az emberek (azt nem mondom, hogy jobban). Illetve eltelt 20-30 év azért az sok mindent megszépít, az emberek szeretnek nosztalgiázni.

Nagymamám mindig a Kádár kort sírta vissza, azt mondta ők mint kisemberek volt munkájuk, tudtak házatépíteni, nem kallódtak a gyerekek volt egy csomó program, sportkörök egy csomót jártak színházba, mert rendszeresen támogatták a kultúrát a munkahelyeken (ma meg egy tál levest nem adhat a munkáltató, mert béren kívüli juttatásnak számít és leadóztatják ).

Szóval kinek mi, ki mit élt meg jobbnak. Mondjuk a 90-es években kevésbé tűnt ennyire birkának a nép....

Az idősebbeknél mindent megszépít a nosztalgia, elvégre mindenkinek jobban működött a cuccos 30 éve, mint most. A fiatalok pedig bekajálják az illúziókat, azt hiszik, akkoriban megtalálták volna, amit ma nem találnak.

Ezek eredményeképp az emberek még egy olyan lepra időszakot is vissza tudnak sírni, mint a 90-es évek.

Privatizáció, vadkapitalizmus, szabad rablás. Óriási munkanélküliség (ahogy sorra adták el az állami vállalatokat).

Nehéz volt megkapaszkodni a munkahelyeken, sosem (állítom, most sem) számított annyira a külső/életkor együttható, tök mindegy, hogy diplomád, gyakorlatod van, napra készen karbantartott tudásod, a fiatalabbat és szebbet választották akkor is.

(Akkor voltam fiatal, tudom. Még mielőtt: Én azon az oldalon voltam, akit választanak, de így is hányhatnékom volt, így elmentem szabadúszónak inkább, mint multihoz).

Sok értékes, képzett ember veszítette el a munkahelyét (pont az átszervezések, privatizációk miatt), vegyészmérnök barátnőmet a gyes után nem vették vissza a gyógyszergyárhoz, évekig takarítani járt házakhoz (érdekes, most 50 évesen viszont el tudott helyezkedni a szakmájában.)

Én nem érzek nosztalgiát a 90-es évek után.

Egy vadvilág volt akkor, tele volt minden szinten a társadalom maffiózókkal, utcai bandákkal. Paneltelepen éjjel nem nagyon volt érdemes sétálni.

A rendőrség meg az apeh akkor halálra szívatta a kisembert nap mint nap. Akkor még volt külön adórendőrség, volt nálunk hogy egy kisboltost bilincsben vittek el mert nem a vizes zsömle nyugtája szabálytalan volt. A rendőrök sokkal jobban szivatták az átlagembert, a bűnözöket meg békénhagyták.

Lakásmaffia is aranykorát érte, volt elmentél egy nyaralni egy hétre, a lakásod feltörték, a lakásmaffia pedig árulta áron alul amit gyorsan megvettek. Utána persze tiéd maradt a lakás, de sokszor az átvert vevő bíróságra ment vagy erőszakkal beköltözött.

Nálunk a környéken volt egy időszak amikor egy házaspár védelmi pénzt próbált szedni, aki nem adott annak a kocsiját vagy ajtóját összefirkálták.

Szórakozóhelyek nem voltak nagyon, voltak diszkók ahová kb. a maffia járt, az volt a székhelyük.

Aztán jött a bokros csomag is, ami megnövelte az adókat és járulékokat, az összes maradék cég vagy csődbement vagy adót csalt.