Ha ti nem adtok az utcai kéregetőknek, miért teszitek?
Lehet elsőre provokatívnak fog hatni a kérdésem, de nem ez a célom. Természetesen az olyan válasz, hogy "az én pénzem, én kerestem" is elfogadott. Inkább csak okokra és tapasztalatokra vagyok kíváncsi.
Kezdem én:
Mikor kamasz voltam a diákmunka béremből is mindig adtam az utcán kéregetőnknek. Egyszer épp a villamosra vártam, amikor egy teltebb roma hölgy egy leharcolt babakocsit tologatva kért tőlem pénzt. Azt mondta tápszerre kell a kicsinek (és mutatott a babakocsi felé is). Én adtam neki, és a reakciója az volt, hogy "esetleg még egy kicsit kaphatnék?". Majd elment a nemleges válaszom után. Mikor visszafelé sétált (a villamos megálló vonalán fel-le ment folyamatosan) belelestem a babakocsiba és üres volt - még pléd se.
Tesóm esete: a legelső munkahelyén dolgozott, minimálből nehezen megélve, amikor egy hajléktalan odament hozzá, hogy tudna-e neki adni LEGALÁBB 1000 ft-ot. Természetesen ezt úgy, hogy a cigi lógott ki a szájából.
Apám esete: ritkán jár a fővárosba, de nemrég meglátogatott. Az utcán sétáltunk, amikor egy bácsi leszólította, és apám azt hitte, hogy biztos útbaigazítást kér. Nos, nyilván pénzt kért az úr (amúgy nem tűnt rossz módúnak), majd mikor apám nemleges választ adott (ház felújítás előtt állnak anyuval) az öreg megkérdezte, hogy hova valósi. Majd lelki zsarolásként odavetette, hogy "dehát magyarok, testvérek vagyunk". Valami elképesztően agresszív hangsúllyal.
Barátnőm esete: egy hölgy kért tőle a buszmegállóba, mellette egy kutyával. A kutyának kell táp, és ezért kéreget. A barátnőm adott, majd következő momentum: a nő fellépett a buszra egyedül. A kutya ott maradt.
Ezen kívül természetesen mindig megkapom ha elutasítok valakit, hogy a q-va anyám, és ha adtam régebb mindig még többet kértek.
Nektek milyen tapasztalataitok vannak?
Akkor a másik! Antiról sajnos nincs sok jó hír, teljesen eszét vesztette mára.
Legjobbakat Neked, így ismeretlenül is! :)
Hát ez nem valami jó hír.
A legjobbakat Neked is! :)
Amik miatt én nem adok:
1. Ha a kisujjadat adod, a karodat akarják. Nem egyszer kaptam már meg olyanokat, hogy adjak má' papír ötszázast (nem is volt nálam papírpénz, szóval elég röhejes volt), adjak a piámból (persze, hogy a ki tudja, milyen gombás szájával lenyalja, aztán majd abból igyak), adjak már neki puszit meg hadd fogja meg a mellem, követ... visszab.ta a szendvicset, amit adtam neki, mert gagyi párizsi volt benne, és nem téliszalámi.
Ja, a kedvencem meg az, amikor a tisztességesen kolduló Fedél Nélkül-ösöktől lopott újsággal kéregetnek, aztán még egy ilyennek állt feljebb, amikor elvettem tőle az újságot, amikor adtam neki pénzt, konkrétan visszarángatta morcos képpel.
2. A többség hazudik, mint a vízfolyás, és cigire meg piára költi a pénzt, vagy luxuscikkekre. És értem azt, hogy bizonyos helyzetekben piával könnyebb átvészelni az egészet, de akkor legalább legyen őszinte. De volt olyan eset is, hogy tőlünk kért egy nő pénzt elvileg zsömlére, mi nem adtunk, és kb. 10 perc múlva kijött az abc-ből egy Magnum jégkrémmel. Basszuska, 280e-s fizetéssel is kétszer meggondolom, hogy vegyek-e Magnum jégkrémet, mert mocsok drága, erre a csöves, aki elvileg éhezik, ott zabálja...
3. Én azt gondolom, hogy arról, hogy ez az ember oda került, ahova került, legtöbbször ő maga tehet, elenyésző esetekben az állam. Nem hiszem, hogy azok után, hogy én tisztességesen dolgozom, megkeresem a pénzem, leadózom, még az is az én feladatom kellene, legyen, hogy őket etessem. Amúgy szoktam adakozni, de azt elég combos kutatómunka után, és olyanoknak, akik megérdemlik (inkább beteg gyerekeknek, állatoknak, kulturális tevékenységekre). Ráadásul én leginkább forgalmas közlekedési csomópontok környékén forgok leginkább (jó, COVID-időszakban nem :D), ha mindenkinek adnék, aki a szemem elé kerül, egyhamar én is ott kötnék ki.
Többnyire mindig van nálad valamilyen étel.
Amikor oda jött hozzám valaki, hogy tudnék-e adni pár forintot, mindig ételt adtam.
Nem biztos, hogy ez a legjobb megközelítés, mert egy amerikai Ex-hajléktalan interjúkat készít jelenleg hajléktalanokkal és ezt felrakja youtubera, hogy az emberek jobban bele lássanak a hajléktalan létbe.
Ez egyik videóban átbeszélik, hogy elegük van abból hogy mindenki ételt ad nekik, mert többnyire nem azzal van a baj hogy éheznének, meg szeretnék azt a szabadságot, hogy azt egyenek amit akarnak és ha úgy van kedve egészségesen. Ez az interjúalany már ki volt készülve, hogy mindenki sajburgereket és ehez hasonló egészségtelen dolgokat nyom a kezébe pénz helyett, így ezt kényszerűl enni, amikor ő normálisan akarna étkezni.
Plusz elmondta, hogy vannak olyan szükségletei, amihez kell a pénz. Pl.: Tisztálkodás megoldása vagy egy hálózsákvétele stb...
Így neki nagyon sértő ez a hozzáállás.
Amit elég durva volt hallani, mert eddig ebbe bele sem gondoltam.
Szóval már van hogy inkább pár aprót adok, ami amúgy is túl vastaggá teszi a pénztársámat, mert elég skinny nadrágot hordok, így ahelyett, hogy otthon gyűjteném a 10-20-50 forintosokat és majd kb 2 év mulva beváltanám 10 ezer forintra. Most egy részét szét osztom és majd 2 év mulva csak 5 ezer forintra fogok beváltani, majd a postán az otthon felgyülemlett apró gyűjteményemet.
A legagresszívabb akivel találkoztam az nálam is adománygyűjtő. Kelenföld vasútállomás aluljáróban tobzódnak állandóan. Egyszerűen nem értenek a szóból. Az első alkalommal naivan megfogtam a kínált könyvjelzőt, utána mondta, hogy 1000 forint, hiába mondtam, hogy nem kérem, alig bírtam neki visszaadni, ezeket nem lehet levakarni"nem igaz, hogy nincs 1000 forintod a beteg gyerekekre".. "és egy 200as legalább?!, annyi csak van"
Van valakinek tippje, hogy lehet őket gyorsan leszerelni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!