Mit tegyek? Ne foglalkozzak vele?

@34: Tudjuk :) Illetve ez még összetettebb, a hármashoz magához nincs sok köze a dolognak, az csak egy olyan pont volt, ahol kitörhetett egy csomó teljesen más feszültség.

Azért mondtam, hogy ne foglalkozz Báró von Tarkinnal, mert ő egyrészt nem érti, miről van szó, ráadásul hidd el, nem is fogja érteni, teljesen felesleges magyarázni. Láttam már ilyet pont eleget, hogy tudjam. Másrészt nincs benne segítő szándék, nem akar sem neked, sem a barátnődnek segíteni. Szóval duplán is teljes időpazarlás vele leállni vitázni, csak elterelné a topicot egy érdektelen vakvágányra, és feleslegesen tennéd bele az idődet/energiádat. Ne ülj fel a provokációknak, simán ugord át az írásait.

@31: Ehh. Egyrészt ez a történet egyre furcsább és furcsább. Az volt az elejétől, de most már nagyon az. Mindegy. Ugorjunk.

A galária nyitása deviantarton, vagy bárhol máshol nem szülői engedély kérdése. Ha akar, nyit egyet, és nem mondja el. Ha kell, használjon privát böngészést. Viszont ha ő sem akarja, az más. De gyanús, hogy valójában akarná, csak van egy gát benne, elég érthető okokból.

Az szuper, ha egy tanánő beszélt a szülőkkel pszichológusról. Jutott valamire?

Jaii, cegén pitci lánkát nem imádják az osztálytársai mert minden joguk meg van hozzá rögtön fusson a cigológushoz...xD

Nevetséges. Fiatal felnőttként ennyit ért el...ilyen mentális állapottal nem hogy a jó jegyei nem fogják senkit sem érdekelni a munkakereséskor de még alja munkára sem lesz képes mert kényeztetett senki. Én nagyon is értem hogy mi a helyzet. Van egy fiatal felnőtt aki depressziós mert kap egy 3-ast és a szülei szigorúak amikor van aki diplomával takarítja a wc-t meg 10 éve csak állást keres nem veszik fel, 50+ állásinterjúra ment meg közmunkát végez mégis próbálkozik neki meg ki van nyalva a p. Mondjuk ha nem verseket írna hanem csetelne az osztálytársaival facebookon lehet hogy előbb utóbb megkedvelnék. vagy nem. de megpróbálná. a pszichológus sem a szüleit sem senkit nem fog megváltoztatni. szóval a környezete ugyan olyan lesz. ha akar majd megváltozik és talán megkedvelik vagy nem és marad a régi történet. csapó vége.

A #37-re sajnos fontos reagálni. A tömör válasz az, hogy mindegyik.

A pszichológus nem dilidoki. Sőt, a pszichológus egyáltalán nem orvos. A pszichológus arra van, hogy átsegítse az embereket ilyen-olyan lelki nehézségeken, segítsen nekik feldolgozni traumákat, feloldani gátakat, elfolytásokat. Párkapcsolati nehézségek, szerettek elvesztése, gyerekkori sérelmek és még millió dolog. A pszichilógusnál az ember beszélget, és közösen próbálnak megoldást találni, illetve előtte a problémák valódi gyökerét feltárni - ami korántsem annyira triviális, ahogy sok ember gondolná.

Konkrét betegségekkel a pszichiáter foglalkozik. A pszichiáter orvos, orvosi diplomával, és teljesen más problémákat teljesen más megközelítéssel - az orvoslás általános módszereire jellemzőkkel - kezel.

Ha valaki pszichiátriai kezelés alatt állt, annal jó eséllyel mentális problémái voltak/vannak, ami _egyes_ munkáltatókat, főleg bizonyos érzékeny munkaköröknél (rendvédelmi, orvosi, ilyesmi) elgondolkodtathat, illetve adott esetben valóban kizáró ok lehet. A pszichológusnál szó sincs ilyesmiről. Sem már lezárult, sem folyamatban lévő terápia nem befolyásolja azt, hogy a munkavállalót felveszik-e, nem érdekli és egyébként nem is érdekelheti ez a munkáltatókat.

Ezt fontos tudni, nehogy valaki téves infók miatt, a #37-ben leírtaktól való félelmében ne menjen pszichológushoz.