Szerintetek jogosan van elegem ebből?

A sulimban mindent teljesen normálisan igyekszem mdgcsinálni, kitűnő tanuló vagyok, emellett több versenyen is részt veszek. Ennek ellenére úgy veszem észre, hogy az osztályfőnököm pikkel rám. Soha nem szólok hozzá semmi rosszat, nem is vétek ellene, borzasztó félénk vagyok és amikor rám néz, mindig undor van a hangjában meg a tekintetében. Mikor beteg voltam, és nem tudtam suliba menni, gúnyosan mondta, hogy biztos megint versenyezni vagyok. Miért kell oltogatni egy olyan valakit, aki dicsőséget szerez az iskolának? Bezzeg ha valaki olyan nincs suliban, akinek a szülei befolyásosak és gazdagok, nekik soha nem szól be. Mindent rám bíz: ilyen-olyan pénz összeszedését, szövegírást stb., minél jobban igyekszem megcsinálni, csakhogy ne utálna már. Múltkor odamentem, hogy ki szeretnék kéredzkedni, és nekem rontott, hogy elege van a stílusomból, és én képzelem magam az atyaúristennek,meg biztos ilyen vagyok az osztálytársaimmal is. Nem tudom, hogy ezeket honnan vette, én mindig normálisan viselkedem vele, az osztálytársaimnak pedig feltétel nélkül segítek és jól elvagyok velük. Miért kell ennyite utálni, mikor mindenkinek a kedvében próbálok járni, mindenkivel kedves próbálok lenni? Vagy az fájhat ennyire, hogy nem az ő tárgyából versenyzem? Minden egyes napból elegem van, és alig várom, hogy itthon levethessem a jópofizó álarcot.