Elegem van a bátyámból, szerintetek jogosan?

Ketten vagyunk testvérek, 5 év a korkülönbség. Ő orvosira jár és ő a rokonságba az isten...apám felőli nagyszülők olyan szinten istenítik, hogy hihetetlen. Hozzám nem is szólnak vagy ha szólnak is csak rosszat. De mostanában anyum felől is ezt érzem pedig ők tudják ( a másik nagyszülők nem), hogy bátyámnak priusza van. Elég komoly ügy miatt, de csak felfüggesztettet kapott. Nem értem ő miért ennyire különös...Általában csak a pénzt megy "felvenni". Például szülinap, karácsony, vagy csak úgy is szokott kapni. Persze anyum felől én is szoktam, de inkább nem fogadom el, mert én ilyen spórolós vagyok, és nem szeretem elvenni a nagyszüleim elől. De ő pofátlanul, sőt a szüleimtől is. Volt olyan év, hogy én messzire jártam egyetemre, és nagyon nem ment jól itthon, így én csak buszra kértem pénzt meg pluszba 1000ft-ot egy hétre, míg ő ide jár egyetemre és 3000ft-ot. Ez a mai napig így megy.

De nem csak ez akaszt ki, hanem a viselkedése is. Állandóan kiabál mindenkivel, semmit se csinál itthon, szüleim pénzén bulizik, hívja el a haverokat. Már a szüleimnek is elege van belőle de nem dobhatjuk ki.

Itthon kb nyílt titok h a saját neméhez vonzódik, és szokott is felhozni "barátot", de semmi megbeszélés előtte és itt van hétvégéket. Elég zavaró, mert közel a szobánk és na...hallani a dolgokat.

Erről az utolsó dologról soha nem beszélünk, de amúgy minden mást megmondok neki szemtől-pofába. Nem mondom én se vagyok tökéletes, sőt...de azért nekem ezekhez a dolgokhoz nem lenne pofám.

Elnézést, hogy ilyen hosszú lett, de már ki kellett írnom magamból.