Szóljak közbe vagy maradjak csendben? Mit lehet tenni iskolai bántalmazás esetén?
Fizikai és lelki károkat is okoztak az osztálytársaim. Tudjátok, és vagyok a tipikus stréber, aki próbál mindenkivel jóban lenni, csöndes, jó tanuló, folyton olvas és mindenki cseszteti. Először még nem volt durva a helyzet, de mostanában a kis egyszerű cikizgetés átment abba, hogy a lány osztálytársak átkutatják a táskámat (múltkor így beszélték ki azt, hogy úristen, nekem megjött, mivel észrevették a betéteim), mindenfélét terjesztgetnem rólam és más osztályokat is ellenem fordítanak. A fiúk általában csak csesztetnek, de volt már hogy belémrúgtak vagy megütöttek. Nem tudok senkivel beszélni, a szüleimmel nincs túl jo viszonyom, az egyetlen barátom az ország másik felén él, a tanáraim pedig bár próbálnak segíteni, de nem ismernek elég jól, és ha esetleg rászólnának a többiekre, csak én lennék a szar. Szerintetek közbe kéne lépnem valamilyen úton-módon, vagy türjek továbbra is? Nektek melyik jött be?
12/L
Hogy őszinte legyek veled, sajnos semmit sem tehetsz. Végig kell bírnod. És tönkre is fogsz menni lelkileg, az önbizalmad pedig a béka segge alá fog zuhanni.
A következő lehetőségeid vannak ugyanis:
1) Kiállsz magadért. Te egyedül vagy. Az osztálytársaid pedig többen, és össze is fognak majd szépen ellened. Mindenkivel egyszerre pedig nem fogsz tudni elbánni.
2) Hagyod magad. Tovább fog folytatódni.
3) Szólsz a tanárnak, hogy mi történik. A tanárt, aki már így is utálja a gyermekeket és a munkáját is, maximum egyszer rászól az osztályra, hogy hagyják abba ezt. És akkor te leszel a gyáva, ami miatt még jobban rászállnak.
4) Elmész az iskolapszichológushoz. A fenti tanácsokat fogod kapni, amivel megint nem leszel előrébb.
5) Megpróbálsz átmenni egy másik osztályba vagy iskolába. Mivel a szüleiddel sem túl jó a viszonyod, kétlem, hogy ezt engedni fogják neked. De ha mégis, akkor is ott van az az aprócska kérdés, hogy be tudsz-e illeszkedni. Ha nem, akkor megint nem vagy előrébb.
Én ugyanezt átéltem, amit te, azzal a különbséggel, hogy más dolgokkal bántalmaztak. Mit ne mondjak, felszabadulás volt középiskola után. De még a mai napig pontosan emlékszem a történtekre, ezért félek az emberektől, új embereket megismerni pláne félek. Állandóan feszültnek érzem magam (tánc közben sem tudok olyan felszabadultan mozogni, vagy amikor énekelni tanultam, akkor is mindig arra gondoltam, hogy mit gondolhat rólam a tanárom, hogy milyen szar hangom van - éppen ezért nem mertem sose kiénekelni a hangokat). Lányokkal ismerkedni meg egyenesen a pokol számomra, olyannyira, hogy egyetlen egy randim volt egész életem során, amiről azt hittem, hogy jól sikerült, de a végén a lány SMS-ben írta meg, hogy "amúgy nem vagyok rád kíváncsi, ne is keress". Kétlem, hogy valaha is lesz barátnőm, mert tudatosan zárkózom el a bennem lévő félelmek miatt a lehetőségek elől. Egyetlen sikerélményem van az életben, mégpedig az, hogy végül abban a szakmában lettem nagyon jó, amit szeretek, és ez szerencsére jó fizetést is hoz nekem. Csak hát b_szhatom, ha az emberi életem semmit sem ér.
Pszichológushoz pedig azért nem megyek el, mert végső soron nekem kell változtatnom, amit tudom, hogy nem fogok megtenni.
23/F
#3 maximàlisan igazad van .
Hasonló cipőben jàrok én is csak szakközép iskolàban 10. osztàly .
Iskola pszihologus na azt hagyjuk nekem annyit mondott , hogy oldjan meg és nr vesztegessem az ő dràga idejét .
Én nem véletlen vagyok olyan amilyen , iskolàban meg se szollalok , zenét hallgatok inkàbb , bàr a fizikai bàntalmazàsokat ez se védi ki . Tanàrok nàllunk le tojàk hogy mi van egyes tanulokkal mert őket az nem érdekli se az osztàlyfönököt , hogy éppen mi van az osztàlyban .
Jó tanuló vagyok azaz az osztàly strébere akit ""lehet"" csesztetni mivel tujdàk jól , hogy szemüveg nélkül semmit se làtok így màniàjuk ezzel csesztetni , szemüvegemet "véletlen" le lökni és el vinni a terem màsik felébe , stb a tipikus szivassuk a másikat mert "úgy sincs" elég gondja.
Nagyon sok dolgot nem lehet ezzel kezdeni , én lelkileg kezdek teljesen össze omlani az öbizalmam az màr rég el veszett .
Bàcskiskun megye legvacakabb szakközép iskolàjàba jàrok , mert nincs màs iskola a közelben ahol ezt a szakmát tanítjàk amit én el akarok végezni .
Én be se tudtam és nem is fogok tudni be illeszkedni ide , elég sok dolog miatt ki lógok a sorbol azaz eléggé különc vagyok itt emiatt is csesztetnek és rengeteg màs dolog miatt is .
Nem egyszer fordultak meg a fejemben midenféle gondolatok amiket inkàbb nem sorolnék .
U.i. kitartàs !
17F
ne hagyd magad
okosabb vagy náluk, találj ki pár dumát, amire köpni nyelni nem tudnak..
égesd őket, hogy buták, tudatlanok.. ők is bizonytalanok, mint te, csak csoportban nagy a szájuk. Azért támadnak, hogy ne figyeljenek az ő gyengeségeikre. Figyeld ki, hogy miben rosszak és szúrj oda.
próbálj barátkozni azokkal, akik nem szemétkednek még veled, hívd el őket pár programra, gyűjts egy kis emberi hátteret .. védj meg másokat is, ha cikizik őket.. Ajánld fel, hogy segítesz valakinek, aki rrossz jegyet kap, ilyesmi...
attól, hogy magadnak való vagy, még nem kell egyedül lenned mindig.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!