Hogyan tegyem túl magam azokon amit a tanárom mondott? Valakivel volt már hasonló?

Egy 15 éves lány vagyok, 10. osztályos gimnazista. Tavaly óta 4 (!) iskolát váltottam már beilleszkedési problémáim miatt. Mindig is gondjaim voltak az iskolával, már évek óta járok pszichológushoz és pszichiáterhez, valamint gyógyszert kell, hogy szedjek. Mióta ebbe a suliba járok (tavalyi év végétől kezdve), magántanuló vagyok. Volt olyan időszakom mikor rászántam magam és 1 hónapig folyamatosan bejártam, minden órán részt vettem. Abban az időszakban kezdődtek a gondjaim is itt... Ez egy jó hírnevű iskola, színvonalas, azt elmondhatom róla. Viszont itt értek a legdurvább dolgok. Fizikailag is bántalmaztak az osztálytársaim (belém rúgtak, fellöktek, kidobták a táskám az ablakon...stb.), megjegyzéseket pedig mindig tettek rám, sértegettek szinte minden nap, minden szünetben, még teljesen idegen diákok is. Hónap végére már teljesen roncs lettem lelkileg. Onnantól kezdve be se jártam többé az iskolába. Még az eddiginél is jobban elkezdtem félni az emberektől, hála az osztálytársaimnak, és azok haverjainak, akik néha csak azért álltak ott az iskola előtt, hogy mikor megyek ki beszólogathassanak, inzultáltaljanak (volt, hogy szándékosan fellöktek).

Tegnap viszont bementem az iskolába, 2-3 órára, hogy elkérhessem az egyik tantárgy anyagait, amivel kicsit lemaradtam, és ott futottam össze az egyik tanárommal (akivel anno nagyon sok óránk volt egy héten). És ez a tanár teljesen oktalanul, odajött hozzám és elkezdett velem kötekedni.

Olyanokat mondott, hogy miért nem járok be, nem vagyok nyomorék, meghogy túl lusta vagyok az iskolához. Ezzel még nem is foglalkoztam volna, de utána olyan dolgokat vágott a fejemhez, hogy "Megfogsz bukni az osztályozó vizsgákon, te biztosan nem mész át" meg "Ügyesen átverted a szüleidet, szépen kikosaraztad őket, hogy ne kelljen bejárnod, de te fogsz szívni."

Utána kb. fél óráig azt ecsetelte nekem, hogy jövőre be se jöjjek az iskolába, úgyse vagyok tanköteles, meghogy amúgy sem lesz belőlem senki.

Sírva mentem haza...

Nem csináltam semmi rosszat egyébként, én mondhatni "a tanárok kedvence" voltam. Nem vagyok/voltam rossz tanuló és eléggé csendes, félénk vagyok ahhoz, hogy bajba keveredjek. És egyébként az utóbbi osztályozó vizsgáim is jól sikerültek, amikre nagyon büszke vagyok.

Miért mondhatta ezeket? Csak úgy hirtelen felindulásból...? Az a probléma, hogy a kedvenc tanárom is volt, és most hirtelen ilyeneket vágott hozzám. Nagyon bánt, mert komolyan vettem, már így is úgy vagyok vele, hogy nem lesz belőlem senki a szociális fóbiám miatt, de ezt most egy tanár alá is támasztotta...

Valakivel esetleg történt már hasonló? Hogy így lehúzta az önbizalmát egy tanár? Hogyan tettétek rajta túl magatokat?