Gazdag szulok gyerekei, milyen az iskolaban nektek?

Milyen érdekes kérdés :) Nem származom jómódú családból, szegények sem voltunk, de azért valahol a szakadék szélén egyensúlyoztunk mindig is. (Elvált szülő, egyedül nevelt gyerek, hitelek, elmaradt számlák, stb.) Szóval én vagyok az érem másik oldala - legalább is, ami a gyerekkort illeti. Igazság szerint sosem érdekelt, hogy ki mennyire tehetős vagy nem - ez persze nem jelenti azt, hogy "nem csorgott a nyálam" a tehetősebb osztálytársaim cuccaira, persze, hogy irigykedtem. Én is akartam volna szebb, jobb minőségű ruhákat, szebb cuccokat a suliba (Ugye nem volt ám mindegy, hogy sima vonalas füzeted van vagy extra mintás füzet, milyen tollad van stb. Szóval, ilyen apróságok.), de a legfontosabb talán az volt, hogyha az én anyám is megengedhette volna ezeket a cuccokat, akkor én is "menő" lehettem volna és talán nem baszogattak volna 8 éven át a kedves osztálytársaim. Sajnos az én jómódú diáktársaim kegyetlen kis görények voltak, akik előszeretettel vágtak fel anyuci-apuci pénzével ráadásul jó parasztok is voltak. Két-három kifejezetten ilyen gyerek volt az osztályban, ez is elég volt.

Most felnőttként kicsit más a helyzet. Van egy viszonylag jó munkahelyem - bár szakmailag hagyjuk inkább, ellenben az átlagnál jobban keresek, igaz, ezért baromi sokat dolgozok és őszintén szólva inkább beérném átlagosabb fizuval, ha szakmailag elismernék a munkámat és fejlődhetnék ahelyett, hogy mindenért szinte vérre menő harcot kell megvívnom. Már meg tudom venni azt, amit szeretnék, külföldre is eljutok a párommal nyaralni és persze, jó érzés, hogy ezeket megtehetem, jobban érzem magam, mint gyerekként. De azért a pénz nem boldogít a végletekig.

Baráti szempontból még így, felnőttként sem szeretem mondani, hogy mit, mikor és mennyiért vettem, főleg, hogy 2x annyit keresek mint a nagyrészt diplomával rendelkező barátaim. Jóban vagyunk, beszélgetünk mindenféléről, de a pénzügyeket kerülöm, mert én érzem magam kellemetlenül, amiért nekem telik egy kis extrára, nekik pedig nem.

Hát mi valahol az átlagonfelüli és valahol a gazdag kozott vagyunk.Általános iskolába volt pár megjegyzés amit kaptam, hogy jol állunk anyagilag.(más osztálytársaim is kaptak ilyen beszolásokat akik jobban állnak)

És nem nem vágtam fel mások elött.

Most állami gimnáziumba járok ott már nicsenek ilyen beszolások(kivéve csak viccböl)

Anyukámnak cége van

15/f

Anyukám elég gazdag, gyógyszerész diplomaja van, de jelenleg már csak egyetemen tanít, és van egy vállalkozása is.

Nem járunk magán suliba, de nem is vágunk fel soha semmivel, örülök hogy bármit megkapok de nem fogom reklámozni, soha nem is tettem.

Nyaron szoktunk járni külföldre, télen meleg helyekre, en dijugratok, húgom mukorizik, versenyekre járunk. És télen síelni szoktunk menni általában Zakopaneba.

Apámmal nem tartjuk a kapcsolatot.