Idősebbek, vagy velem egykorúak! Ti hogyan kezelnétek ezt a helyzetet? . Van értelme egyáltalán az aggódásomnak?
Most 7.es vagyok, de félek a középiskolás (remélem gimis) éveimtől. A problémám a kinézetemmel lenne. Az alakommal általánosságban elégedett vagyok, kivéve, hogy kisnövésű vagyok. Nem mint betegség, anya-apa is alacsony volt, plusz egy csomó vizsgálaton is voltunk, egészséges vagyok (:)). Így nagyon ezzel nem lenne baj, de azért mikor visszakérdeznek azzal a hitetlen, kicsit lenéző tekintettel és megkérdezik, hogy: ,,Te tényleg 14 vagy?", ilyenkor néha el szoktam bizonytalanodni. És van az az állítás, hogy addigra úgyis magasabb leszek, nem kell izgulnom. (de attól még izgulok) Régebben annyira nem érdekelt. Olyankor néhány alacsonyabb évfolyamos szólogatott be olyat, hogy ,,törpe". Én általában erre azt válaszoltam hogy: ,,csak sajnálni tudlak", vagy valami ehhez hasonlót. Anyukám is azt mondta/mondja, hogy az ilyenekre nem kell figyelni, és meg sem érdemlik, hogy figyelmet fordítsak rájuk. ,,Dehát nem tudok nem odafigyelni, ha ilyenekkel járok egy suliba!" Mondtam ilyenkor (szerintem jogosan). Erre azt a választ kaptam, hogy: ,,akkor már ezért is érdemes tanulni, hogy ne ilyen t@pló bunkókkal járjak egy iskolába. (Oké, ez is jó érv...) De attól még eléggé izgulok, mert valószínűleg lesz néhány diák akik kb. az első héten megkérdezi hogy: ,,Te most ide jársz vagy idetévedtél?". Ezt a mondatot találtam ki az önmarcangolásra...
Mások viszont ha alacsonyabbak is, mindig kisminkelve látom őket, és így az ez ember el is felejti, hogy alacsonyabbak. Én is ezt szeretném elérni csak nem egy plafonra való vakolattal, mert én bár 14 vagyok nem sminkelem magam. (Iskolában nem engedik, bár az egyik 8.os lány festi a haját, a másiknak meg szinte fekete az egész szemhéja...)
Tudnátok javaslatot adni? Esetleg valakinek volt már ilyen tapasztalata? Vagy valami ötletes, poénos választ tudnátok javasolni? Szeretném azt hinni, hogy nem mindenki előítéletes, de ahogy eddig megismertem az embereket nehéz elképzelnem, bár a mostani osztálytársaimnál jobbakat elképzelni se tudok :D.
Előre is köszi a válaszokat, elnézést az esetleges szóismétlés, helyesírási hiba miatt! Talán már az is segített, hogy leírtam :). Amúgy 146 cm vagyok
Sokáig én is elég alacsony voltam. Úgy 1 fejjel az átlagnál, a tornasor utolsó, de legfeljebb néhány hellyel előrébb állhattam. Ez egészen elkísért 9. osztályig. Már akkor év vége felé és 10. osztályban gyorsan nőtten és viszonylag nagyot. Nem mondom, hogy magas vagyok (176), de nem is vészesen alacsony, talán az átlagot karcolom alulról. Bár én fiú vagyok, így talán később játszódik le a folyamat, ezért neked hamarabb egalizálódni fog, ha fog, ennyi a különbség. (Meg nem sminkelem magam :D)
De egyébként ne hidd, hogy a gimnáziumban ezért be fognak szólni. Ha igen, akkor csak viccesen és egyáltalán nem komolyan. A gimnáziumban egy picit komolyabb mindenki, nem foglalkoznak olyan szinten egymás hibáival, mint korábban. Én ezt tapasztal(om/tam), szóval nem kell félned. (Van nem sokkal magasabb osztálytársam, őt sem ettük/ették meg.)
nyugi, nem fognak valószínűleg cseszegetni, max ha nagyon köcsögök :)
én mindössze 153 cm vagyok és 9.-es :D
engem sem néznek annyinak, de nem kérdezik meg, hogy mit keresek itt?? vagy hasonlókat
szóval nyugi, ne izgulj :)
ha esetleg még bármi kérdésed lenne, irj nyugodtan :)
Szerintem meg tök cuki lehetsz. :D
Figyi, tényleg sok a tirpák az iskolákban, de ilyenkor csak szimplán röhögj egyet és totál zavarban lesz, mert nem fogja érteni, miért nevetsz, de te meg ne mondd el, csak hagyd ott, mint eb a szarát. :D Vagy a másik, hogy megfigyeled alaposan, miben nem tökéletes a teste, és azzal visszaoltod.
A harmadik meg az, hogy: a jóból mindig keveset adnak. :)
Én ezt mondanám: A modern pszichológusok szerint azok akadnak ki mások furcsaságán, akik a sajátjukat takargatni akarják. Beszéljünk róla? És nevetnék egyet.
Egyébként a saját magad kinevetése a legjobb ellenszer. Csak abba tudnak belekötni akiben ellenállás van. Úgy, ahogy a küzdősportban akkor legkönnyebb legyőzni az ellenfelet, ha a saját ütését viszed tovább a mentális dolgokban is hasonlóan kell eljárni.
Ha nincs min csámcsogni akkor 1-2 beszólás után keresnek mást.
Én mindig ilyen kicsi akartam lenni, mert úgy képzeltem, hogy a férfiaknak tetszik, hogy aranyos, dédelgetni való vagy. Úgyhogy még akár előny is lehet belőle :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!