Szerintetek, hogy tovább? Már tényleg lelkileg kivagyok. 16/f

Először is, hogy miről van szó itt van az előző kiírásom: http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..

Azóta minden rosszabbra fordult már a sulit is abba hagytam.... Gimiben össze súgtak olyanokat hallottam vissza magamról, hogy undorító egy senki vagyok stb Eddig csak azt pletykálták, hogy egy fiúval voltam általánosba a fiú wc-be, de most már azt is, hogy le**optam valakit... Ahol lakom se merek ki menni a szomszéd városban se mert engem lesnek össze súgnak mutogatnak. A nevemet már rengetegen ismerik.... Lelkileg annyira kivagyok, hogy már közel vagyok ahhoz, hogy öngyilkos legyek. Mi értelme van úgy élnem, ha meglátják az arcom akkor suttognak nevetnek rajtam? Sokan rossz lenéző szemmel néznek rám, semmibe vesznek, egy nullának tartanak.

Egy pszichológus se tudna segíteni hiába beszélgetnék vele erről a pletykát nem tudja megállítani. A szüleim tudják, hogy mit pletykálnak rólam egyszer már anyum beszélt az egyik gyerek anyjával, de nem történt semmi változás. 12 éves korom óta minden egyes nap átélem a megaláztatást... már 5 hónapja mikor felkelek a sírógörcs tör rám egyszerűen nem látom értelmét felkelni és valamit kezdeni az életemmel.. Jövőre új suliba megyek a szomszéd városban ahol szintén ismernek már most félek, hogy mi lesz ott mivel ott durvább gyerekek lesznek mint a mostani gimibe. De szerencsémre lesz ott 5 olyan gyerek akik a barátaim és mellettem állnak mindenben, de akkor is félek. Magántanuló pedig nem akarok lenni mert már megbolondulok itthon egyedül kell a társaság. Ha pedig bevallanám, hogy nem csak a lányokhoz vonzódom akkor nem is tudom mi lenne.. a pletykát még többen elhinnék. Az érzéseimet kiölték belőlem nem tudok már semminek örülni.