Elmondhatom a tesitanáromnak?

Ami meg az egészséged illeti;

Olvastam, hogy mész dokihoz, ami rendben is van, én is így tennék a helyedben.

Ha valaki sokáig van a padlón lelkileg, az kiül az egészségére.

Nekem pl szimplán a lelkemmel kezdődött, utána már fizikailag rosszul voltam, szorított a mellkasom eleinte, remegtem, ájultam, a végére pedig mindenhez gyenge voltam és nem tudtam felkelni az ágyból.

Szerencsére, a dolgaim rendeződésével ez is rendeződött doki nélkül :)

---

Ja és még egy dolog; egy pontot kihagytam, ami az én esetemben is igaz volt és lehet a tesitanárod is így gondolná; lehet próbálna rávezetni arra, hogyan teremts mély kapcsolatot szülőkkel; nem azért mert utál csak ő is úgy látja jónak, hogy a szüleidhez kötődj és ne hozzá. És nem biztos, hogy megfogadnád, mert jó, hogy ott van és már az is elég, ha meghallgat. És egy idő után úgy érezné, fölöslegesen futja Veled a köröket, ugyanis mindig ugyanoda lukadtok ki és sosem oldódik meg a gond.

Nálam más volt a szitu, de ott is ez volt, hogy a tanár sokszor érezte, hogy gyakran már ugyanaz a forgató könyv ismétlődik és ő már ezerszer próbált segíteni és eredmények nélkül.

Persze nem emiatt lett vége az egésznek, hanem a feljebb leírtak miatt.

És mindezeket amiket írtam nem úgy írtam, hogy most csak ahogy érzem, úgy írok valamit - átérzem, min mehetsz át, megértelek és csak a saját tapasztalataimból leírtam, miért nem jó szerintem, ha nyitsz felé.