Elmondhatom a tesitanáromnak?

Szóval a helyzet a következő: vagyok én, a diák, hihetetlen szülőkkel, magamra utalva minden bajommal, 16 évesen. Vannak barátaim, de nem tudok sajnos mindent megbeszélni velük, illetve tudnék, de ezeket valahogy nem velük szeretném... szükségem van valakire, olyan szülő pótlóként. :( Az a bajom, hogy mostanában kezdi észrevenni rajtam, hogy elwgem van a viļágból, mellette az óráin is mindig rosszul vagyok, kérdezgeti, hogy minden rendben van-e, és hát baromira nincs. Én attól félek, hogy valami van a szívemmel, többször tapasztalok dolgokat, és az órai rosszullétek is ott vannak.... már nem tudom eldönteni, hogy csak lelkikeg vagyok-e offon, vagy ez mellette valódi betegség. Szóval elég bonyolultan sikerült fogalmaznom, de a lényeg, hogy kell valaki, akiben megbízhatok és tudna ebben segíteni, és én rá gondoltam... egyedül már nem bírom. Mondjuk nem tudom, mit tud csinálni velem, nem tudom, mit várjak, de full tanácstalan vagyok...... help