Túlélhetem így?

Sziasztok!

Most kerültem be 5 éves középsuliba,ahol még szinte senkit sem ismerek...Van egy volt osztálytársam aki velem jött,és osztálytársak maradtunk,de csak ő.Vele pedig nem lehet mindig...

Az elmúlt 8 évet úgy vittem végig,hogy ilyen felszínes "barátságokon" alapult.Tehát ha más nem volt jó voltam én is...Amikor elballagtam megfogadtam,hogy soha többé nem leszek pótlék,és ha nem nyitnak felém,én sem fogok.

Az a baj velem,hogy félek az új emberektől,kapcsolatoktól...Nem merek közeledni.Úgy vagyok vele,ha valakinek felkeltem az érdeklődését idejön és elkezdhetünk beszélgetni stb...Lehet,hogy ez is valamilyen védekezés a múlt 8 év miatt?

Nem érzem,hogy ilyen nagy baráti körre lenne szükségem,de néha jó lenne az,ha pl egyedül vagyok szünetbe ne az legyen hogy ott ücsörgök magamban,és csak nézem,ahogy a többiek elvannak...Detto ez van lyukasórákon.

Kicsit furcsább vagyok mint a többiek,külsőre picit,belsőre talán minimálisan érettebbnek tartom magam a korosztályomtól,de ezt ők még nem is tudják,mert az elmúlt napokban ha 10 szót váltottam velük...

Nem akarok mindig az osztályom után koslatni,de sajnos engem is megvisel a magány.

Az lenne a kérdésem,hogy a magányt letudnám e küzdeni,ill.ki lehet e bírni így az 5 évet?