Érzéketlen lennék ezért?

Mindent utólag bánunk meg.

Szakítás után a féltékenységet, valaki halála után a gúnyolódást, barátság elvesztése után a nem törődömséget.

Ez nem valós megbánás.

Ha nem halt volna meg, és pont most eszedbe jutna, ugyanígy lelkiismeretfurdalás nélkül szobanövény lenne.

Ha jól értem, az a gond, hogy eddig csúnya dolgokat gondoltál az igazgatóról, de a halála miatt empátia ébredt benned irányába, megsajnáltad, és bűntudatot érzel az eddigi gúnyolódás miatt.

Nem voltál érzéketlen, de érdemes leszűrni a tanulságot: gúnyolódni és másokat minősíteni nem éppen szép dolog. Ettől függetlenül minden, ami lezajlik benned emberi és normális.

Fogalmad nincs, hogy mi egy igazgató feladata, és mi a helyettesé.

A helyettesnek nem volt kötelező vagy az osztályfőnökség, vagy a helyettesség.

Az egyiket vissza is adhatta volna.

Ráadásul a helyettesnek a tanítási óraszáma kevesebb, mert adminisztráció, szervezés, óralátogatás, stb.

Az igazgató az egész iskoláért: tantestület, diákok, hatóságokkal kapcsolattartás, stb., stb., … nem sorolom fel.

Csak nem a helyettes sugallta a pletykát, mert ő akart igazgató lenni?!

Ismerem belülről az ilyen műsort, 6 pedagógus van a famíliában, köztük igazgató, helyettes is.