Csak én utálom ha az iskolában a tanár megkérdezi hogy hol voltatok nyaralni?

Nem vagyok tanár, csak szülő, de én se tartom helyesnek az ilyen kérdéseket. Azt sem, amit másvalaki írt, hogy "Mit kaptál karácsonyra?".

Ma bizony nagyok a vagyoni különbségek, és sok gyereknek bizony nagyon szerény vagy semmilyen ajándék ill. nyaralás nem jut. És ők ezt szégyellik, pláne, ha olyan az általános légkör, hogy az ilyeneket kigúnyolják, lenézik.

Én egyedül azt tartom elfogadható kérdésnek, hogy ha valaki akar, mesélje el, mivel töltötte a nyarat ill. mit kapott karácsonyra. A lényeg, hogy ne menjenek végig egyenként a diákokon: aki nem akarja mondani, az szépen meg tudja húzni magát. Így a néhány hangadó mellett nem tűnik fel az a néhány, aki max. a nagymamánál nyaralt falun, mert másra nem tellett a szüleinek.

#21

"Ma bizony nagyok a vagyoni különbségek, és sok gyereknek bizony nagyon szerény vagy semmilyen ajándék ill. nyaralás nem jut. És ők ezt szégyellik, pláne, ha olyan az általános légkör, hogy az ilyeneket kigúnyolják, lenézik."

Nincs új a nap alatt. Szerinted 20-30 évvel ezelőtt nem voltak szegények, meg jobb módban élők? Nem gúnyolták ki azokat a gyerekeket, akik szegényebbek voltak, tesói régi levetett ruháit hordta..stb.? De, ez régen is ugyanúgy ment. Csak a mai világban, már az dívik, hogy még az apró szellőtől is óvjuk a gyereket, nehogy sérüljön egy pöppet is, mert jaj, mi lesz vele? Tudod mi lesz vele? Talán a szülőnek kéne a saját gyerekét olyan szinten nevelni, hogy elfogadja azt, hogy vannak tőlük jobb módban élő gyerekek és ha ez szóba kerül, akkor ezt fogadja el, ne érezze magát olyan rosszul. De a mai szülők, tisztelet a kivételnek, egyáltalán nem neveli a saját gyerekét, nem készíti fel az életre se!

22-re:

De igen, akkor is nagyok voltak a vagyoni különbségek, és akkor sem kellett volna már megkérdezni. Akkor is sok gyereket gúnyoltak ezzel, akik közül sokaknak talán egész életükre szóló lelki sérülést okoztak ezzel.

Ha már 20-30 éven át sok gyerek ki volt téve ennek a gúnyolódásnak, legalább a következő generációkat meg kéne menteni ettől.

De neked biztos nincs gyereked, és ezért nem érted a problémát. Akkor meg olyan ez, mintha egy eunuchnak a szexuális élvezetekről magyaráznék.

Nekünk fogalmazást is kellett erről írni, nem is egyet. Hol voltunk, mit csináltunk, anyu apu mit csinált.

Nem voltunk sehol. Egész nyáron a szobámban voltam kb. Anyám dolgozott. Apám lexart,nem velünk élt.

Kamu sztorikat nem lehetett írni és fel kellett olvasni. Nyilván a hozzám hasonlókat csak jobban cikizték.

#23

Mint már említettem, a mai ember iszonyatosan puhány, minden téren, mind testileg, mind lelkileg.

A mai generációt erőssé kéne tenni, nem még jobban elpuhítani, óvni még a széltől is.

Miből tartana egy szülőnek leülni a gyerekkel és megtanítani neki, hogyan kezelje a különböző helyzeteket, vagyoni különbözőségeket és hogyan reagáljon arra, hogy ha esetleg bántják? Ja, ezt sehogy nem tudja a gyereknek megtanítani, mert ezekkel ő maga sincs tisztában és egy szülő azt nem tudja átadni a gyerekének, amit ő maga sem tud.. hoppá.. na, itt kezdődik minden.

Senki nem azt mondta, hogy ne érdeklődjön, nagyon is fontosak ezek szünet utáni beszámolók. Arról van szó, a kérdezésnek is van etikettje, amit nem mellesleg a gyerekeknek is meg kell tanulni. Nem minden gyerek gazdag, hogy 16 éves korára bejárja a világot, nem minden gyerek nevelkedik keresztény kultúrkörben, hogy bármit is kapjon karácsonyra. Ha már a 20. gyerek sorolja drágábbnál drágább nyaralásokat, tárgyi ajándékokat, igenis kellemetlen egy gyereknek felállni, és elmondani, hogy hát ő csak a nagyinál volt Bakony-Perén. Miközben boldogan mesélne arról, hogyan etette a csirkéket, látott őzikét a kertben, ment hajnalban a termelői piacra és segített zöldséget árulni.

Sajnos olyan világot élünk, ahol a gyerekek még azt is kigúnyolják, kiközösítik, aki márkás ruhák helyett olcsó diszkontos cuccokban jár. Ez már 30 éve is így volt, amikor én voltam kisiskolás, bele sem szeretnék gondolni, hogy ma mi folyik a sulikban. Erre nem plusz egy lapáttal kell rátenni, hanem legalább az iskolában arra kell tanítani a gyerekeket, hogy tárgyak helyett élményekben mérjék az értéket. Nálunk a tanárok még meg is szakítják a gyerek beszámolóját, ha az nagyon belemerül az ilyen iPhone, olyan Playstation sorolásába, hogy inkább arról meséljen, hogy mit csinált, az sokkal izgalmasabb.

"igenis kellemetlen egy gyereknek felállni, és elmondani, hogy hát ő csak a nagyinál volt Bakony-Perén. Miközben boldogan mesélne arról, hogyan etette a csirkéket, látott őzikét a kertben, ment hajnalban a termelői piacra és segített zöldséget árulni."

na és mi lesz azokkal a gyerekeknek a lelkével, akiknek már nem élnek a nagyszüleik, vagy már teljesen demensek, vagy alkoholisták?