Mit gondoltok elmennétek rá?

Csak az a baj hogy regen bunkozott most meg haverkodni akar

Az ilyet úgy b4sznám pofan hogy a feje lerepulne

Nagyon érdekes a kérdésed. Én elmondom neked az én történetem, hátha az segít. Nő vagyok, 20 éve érettségiztem és gimiben úgymond nem tartoztam a menő és népszerű csajok közé, néhányan cikiztek is, visszahúzódó voltam és gátlásos. Meg úgy néztem ki mint egy rút kiskacsa. Ezért nem is mentem el az 5 éves de a 10 éves találkozóra sem. Nem mertem. Feljöttek a régi rossz emlékek és elbizonytalanodtam...

Az életem jól alakult. Diplomát szereztem, a munkámat szeretem most már vezető beosztásban dolgozom, férjem van gyerekeim és boldog is vagyok a külsőm is oké mert hát nem voltam én olyan csúnya lány csak annak hittem magam. Tavaly volt a 20 éves talákozó amire végül is elmentem! Gondolj bele, 20 éve nem láttam azokat az embereket!!! Döbbenet volt! Meglepődtek rajtam az látszott is mindenkin. Na most az a csaj akit a legjobban utáltam, mert mindig piszkált és gúnyolódott rajtam, hogy milyen szerencsétlenke vagyok, az egy kiégett rusnya vén banya lett, az osztály mind menő csajai el voltak hízva, és akik a gimiben szürke kisegerek voltak, azok mind sikeres emberek lettek. Nagyon érdekes volt látni mindezt, megdöbbentő, hogy nem a legmenőbb arcok a legnagyobb szájúak lesznek az életben sikeresek, hanem azok akikben van valami rejtett képesség ami előjön ha dolgozunk rajta, teszünk magunkért.

Szóval az én tanácsom az, hogy:

menj el. Ha készen állsz rá. Ha nem akkor várj még. Majd készen állsz a következőre, egyszer mindenképpen nézz szembe velük. Ha úgy érzed, hogy már most kész vagy erre, akkor menj. Ha most nem akkor meg gyúrjál még rá 😉😅💪🏽💪🏽💪🏽