Amikor elvégezted a sulit nem volt furcsa h már nem leszel többet iskolás? Aki nem tanult tovabb

Én nagyon durván, pzsiciáterig és gyógyszerezési fajulóan depressziós lettem amikor véget ért az egyetem.

2 hetet még a bentlakásos pszichiátrián is volt szerencsém eltölteni "fenomenális" volt.

Durván megborultam a suli vége miatt.

Nem hinném, hogy az. Példa: Nem tudom, pl az óvodával hogy voltál, de rengeteg gyerek elvan ott, úgy érzi ott a helye, az a fészke, aztán 6 éves kora körül már úgy érzi, ő nem tartozik oda. Semmi negatívat nem kell, hogy érezzen az ovi iránt. Ez a természetes. Már érzi, hogy ez az életszakasz éppen lezárul, ideje az újnak.

A gimi is így van. Teljesen jól elvagy azzal a tudattal, hogy gimnazista vagy, de úgy 12. vége felé már bekapcsol az érzés, hogy most már ideje lezárni ezt a korszakot.

Igaz, furcsának furcsa, hogy 4-5 évig naponta jártál valahova, tanítottak valakik és most ez az egész banda kikerül az életedből és a helyébe lépnek az új dolgok és az új emberek.

De ez a furcsa érzés addig tart, amíg meg nem kezded az új életet és utána a régi dolgok elhalványulnak. Szomorúan vagy vidáman emlékezel rá, de nem lesz már kihatással a minndennapjaidra. Emlékszel pl a seg.gfej osztálytársadra vagy a jóságos tanárnőre, de rájuk már csak emlékezni szeretnél, mert már a helyüket új emberek vették át és most ők a "fontosak" az életedben.

Egyrészt nem volt furcsa, mert ezt vártuk. A végén meg ott volt a vizsgadrukk, nem értünk rá másra gondolni.

Másrészt volt egy 4 éve tartó rutin napirend, és furcsa volt, hogy már van erre-arra időnk.

Amúgy az, hogy nincs többé tanulás, nem egészen így van, hiszen szinte minden szakmában van továbbképzés, vagy csak a munkafolyamatok betanulása is újabb tanulást jelent.