Mi az, amit felnőttként visszanézve az iskolás éveidre megbántál/szégyellsz ?

Elég sok sok dolgot, nagyon éretlen voltam.

N

Egy srác bullyingjában részt vettem. Ugyan ezt már végzős koromban megbántam, mert már akkor láttam mennyire inkább a segítségre lett volna szüksége, de attól még a mai napig bánom. Ugyan korábban én is bullying áldozata voltam, de ez nem mentség. Nem tudok semmit a srácról, azt se tudom egyáltalán sikerült-e leérettségiznie.:/

Illetve sajnálom, hogy 2 lány esetében nem hagytam magam menni a flow-val, és azt is sajnálom, hogy egy másik esetben meg hagytam:D Utóbbinak ugyan nem lett vészes kövektezménye, de jobban örültem ovlna, ha máshogy alakult volna.

Meg esetleg bírhattam volna jobban a szíktásokat, sok elherdált hónap az életemből a gyötrődés. Dehát ez a kamaszkorral jár.:D

Nálam is az, hogy a zaklatóimnak túl sokáig tűrtem, alázkodtam meg. De ez változott szerencsére közép suli második felére. (Kipattintottam magam és nem mertek hozzám szólni se).

Na meg azt, hogy hány csaj volt aki próbálkozott nálam én hülye meg elvakult voltam és kihagytam a lehetőségeket..

Meg azt, hogy nem arra a szakmára mentem amit szerettem volna, azt a mai napig bánom. Most teljesen más lenne az életem és még a zsebem is csordultig lenne..

Amit a #9-es.

Azt, hogy nem mentem iskolapszichológushoz.

Azt, hogy nem gondolatam át a pályaválasztásom.