Szeret(t)ed az osztályodat, osztálytársaidat?

Én a csöndes ember vagyok az osztályban (felnőttképzés ráadásul).

Nem vagyok benne a pletykákban, nem járok le a dohányzóba, kb tényleg csak tanulni járok be. Hiszen ezért fizetek, nem? Hogy leadják az oktatók az anyagot, itthon megtanuljam, aztán levizsgázzak.

Szeresse a többieket az anyjuk, a párjuk, vagy a macskájuk. En minek szeressem őket?

Amúgy is folyton beszólnak, hogy alig szólalok meg, sokszor gúnyolnak és volt már példa zaklatásra is, amivel egyébként megtettem a szükséges jogi lépéseket is. Még egyszer hangsúlyozom: felnőtt emberekkel tanulok együtt. Gyermeki mentalitással (tisztelet a kivételnek, mert 30 emberből 2 normális azért akad, akiket nem a csordaszellem vezérel és nem játszanak másokkal kib*szósdit).

Ha múltidőben is ér válaszolni:

Az általános iskolában nagyon nehezen illeszkedtem be, de miután valahogy sikerült, megszerettem őket és ma már hiányoznak. Egyesekkel ma is jóban vagyok onnan.

A középiskolás osztályomat a legelejétől gyűlöltem. Pár ember kivételével agresszív vadállatok voltak. Soha többet nem akarom látni őket.

Az első munkahelyem volt még jó közösség, őket nagyon megbántam, hogy otthagytam. Életem legszebb időszaka volt.

Az egyetemen nem tudtam beilleszkedni, de sérelmeim sincsenek. Csak nem illek már bele a fiatalok vidám, élettel teli világába.

Általános iskolai osztálytársaim igen, bár volt 1-2 lány, akik a végére elég sokat kevertek.

Gimiseket már kevésbé. Nagyon erős klikkek voltak, állandó versengéssel (nem tanulmányi értelemben), furkálással, kibeszéléssel és volt egy csapat, akik rendszeresen kiröhögték a többieket. Nem volt annyira összetartó osztály, viszont ha kellett, akkor azért -bár döcögősen, de- sikerült. Nem találtam a helyem, bár azért volt pár nagyon rendes osztálytárs, akivel jóba lettünk és néha még most is beszélünk.

Alig várom, hogy leteljen a következő 1 év és soha többet ne kelljen találkozni egyikkel sem.

Sajnos kisvárosban élek, korlátozottak itt a lehetőségek, ezért csak olyan iskolába tudtam menni, ahol a színvonal elég alacsony, az osztálytársaim nem túl intelligensek. Próbálok mindig a lehető legtávolabb lenni tőlük, remélem, hamar eltelik az utolsó (12.) év.