Most már egészséges lelkivilágú diákok lesznek csak akiktől nem várják el a kitűnő bizonyítványt?

Ha a szülők rugalmasabbak is lesznek a témában, a tanárok nem, és a végeredmény ugyan úgy az iskola utálata lesz.

Engem nem nyomtak olyan szigorúan, eleinte magamtól voltam kitűnő, aztán idővel kiütközött, hogy mi az erősség és mi a gyengeség, a szüleim ezt elfogadták, eszerint kerestünk később humán alapokra jobban építő középiskolát.

Volt viszont olyan osztálytársam, akinek még sportban is mindenkinél jobbnak kellett lennie, nem csak a tantárgyakban, őt megkérdeztem egyszer, hogy magától is ennyit tanulna, vagy csak azért mert nyomják. Egyértelműen a szülői nyomás volt a válasz.

Na de vissza a témához, mindegy mennyire voltam patent minden humán tárgyból, ha a fizika meg matek tanár kiette az életem és mindig hülyének tituláltak, ugyan úgy hányingerem volt a sulinak attól a részétől, hiába nem volt szülői nyomás.

Az egyik rokonom most lesz ötödikes. Mindig kitűnő volt, magától. Nagyon okos gyerek. A szülei sosem várták el tőle a kitűnőt.

Egyszer a féléves bizonyítványában az egyik tárgyból majdnem négyese lett. A végén addig dolgozott, amíg ki nem javította ötösre, de amikor látszott, hogy a négyes felé hajlik, nem volt kiborulva, de nagyon mondogatta szomorúan, hogy hát most akkor az nem lesz ötös. Szóval lehet hogy megmaradnak azok, akik azért akarnak szuper bizonyítványt, mert idáig minden évben elérték és csalódásnak élik meg, ha egyszer nem jön össze valamiből az 5, de ők egy talán két év múlva már tesznek is rá magasról, főleg már a gimiben.

"Akik most lesznek vagy lettek szülők, már nagyon sokat kellett, hogy letegyenek az asztalra egy jó bizonyítványért, ezért jobban átlátjak, hogy milyen nehéz kitűnőnek lenni" - már itt bukik az érvelésed. Az iskolai követelmények évről évre egyre alacsonyabbak. Manapság egy középszintű érettségit bárki meg tud írni min. közepesre, aki tud írni-olvasni meg ismeri a 4 alapműveletet. Épp ez a baj, hogy ezért már az érettséginek sincs értéke, és lassan már az egyetemi alapszakoknak sem lesz.

Én 20 éve jártam középiskolába, mit mondjak, majdnem kitűnő voltam, és annyira nem szakadtam bele, hogy a család mindig azt vágta a fejemhez, hogy "milyen sokra vihetném, ha kicsit is SZORGALMAS lennék" - és a fura, hogy tulajdonképpen igazuk volt, a "teljesítményemet" 1-2 tárgy kivételével az órai odafigyelésre meg az óraközi szünetekben való tanulásra alapoztam. És nem voltam egy zseni...

Szerintem azért fontos, hogy mindenből meglegyen a 4-5, mert ez valamilyen szinten igényességre neveli az embert. Van egy feladat, ami a legtöbb ember számára egyáltalán nem teljesíthetetlen, azt viszont tisztességesen el kell végezni, akár látod értelmét, akár nem. Mert ez a feladatod. A munkában sem szemezgetheti ki az ember a kedvére valót. Meg nincs olyan, hogy "most fáradt vagyok" meg "most nincs kedvem hozzá". Vagy ügyfelekkel cs*szel ki, vagy a főnököddel, de a kollégáiddal biztos, és akkor nem meglepő, ha nem leszel "népszerű" a csapatban.

Egyébként szerintem az iskolarendszer sz*r volt akkor is, amikor én jártam suliba (sok mindenben hiányos a tudásom, más dolgokkal meg sokat kellett foglalkozni a semmiért), most meg még sz*rabb. De ezen egy-egy ember nem tud változtatni. Ezért rossz, hogy pl. a magántanulói státuszt szigorították. (Az én időmben sem volt ilyen lehetőség, csak nagyon ritka esetben.) Nem az egyedüli otthoni tanulásra gondolok, nem is az "alternatív" iskolákra, de egy időben bizonyos helyeken nagyon jó kis tanulócsoportok alakultak ki, ezt a szegmenst lehetett volna fejleszteni azok körében, akik erre nyitottak (és akik ehhez elég önállóak), én nagyon szívesen tanultam volna ilyen keretek között, és azt hiszem, hasznosabb is lett volna.

Ez iskolától, szülőtől és diáktól függ. Nekem pl szerencsém volt, a szüleim nem követték nagyon a tanulmányaimat, de erre nem is volt szükség, mert jó tanuló voltam. (Sokszor kitűnő, de max 3-4 négyesem volt)

Ezért tudtam választani, hogy melyik gimibe akarok menni. (Na meg azért, mert a szüleim normálisak és nem kényszerítettek sehova, dönthettem)

A gimim szuper volt, rengeteg csoportbontás, rengeteg lehetőség, lehetett a fontos dolgokra koncentrálni és a kevésbé fontosak az minimumon vinni. És erős is volt. Szuper érettségim lett, több nyelvvizsgám, versenyeredményeim és most az egyetemen megfelelőek az alapjaim és tudom, hogy jó szakon vagyok.

Ehhez szerintem mind a 3 kell. Jó szülők, jó suli és a diák. Bár a jó suli lényegében a másik kettőn múlik.

Jó, de aki meg egy erősebb gimnáziumban tanul? Vannak olyan gimik, ahol a 4 meg az 5 összejön annak, aki tényleg okos, de az átlagos gyerekeknek 2 és 4 között vannak a jegyeik, max 1-2 tárgyból összejön az 5.

Nekem is gimiben 4,6 volt az átlagom az elején, aztán 4,0 lettem az uccsó évben, mert matekból már csak a 3 jött össze előtte a fizika is csak 3 lett, pedig régebben azok 4 voltak, sőt egyszer majdnem az 5 is összejött és nem azért rontottam, mert keveset tanultam, hanem, mert egy idő után nehéz volt a tananyag, nehezebben értettem meg a feladatokat, ezek a tárgyak nem csak arról szólnak, hogy beseggelsz valamit mint irodalmon egy verset, a másik meg, hogy nehéz csak és kizárólag az iskolára figyelni, kellett magánélet is mellette és eldönthettem, hogy 4,6 átlagért a diliházba jutok vagy a kamaszkorom szép lesz de az átlagom csak 4,0.

(és nem kell lelustázni a diákot, aki nem akar 24/7 az iskolával törődni, amikor a tanárok is elbaccák a szünetüket a nyári házival meg a kötelezőkkel, amikor én irodistakén heti 40 órát foglalkozok a munkával és munkán kívül van magánéletem, tudok pihenni, nem kell a munkával törődni, nem szól a munkáról az életem, a szabim alatt se dolgozok.)

Igaz, hogy néhány gimi egy vicc, kb ha be se jársz akkor is megvan a 2, de sok helyen megfingatják a gyerekeket, csomó tanár, akinek csak muszájból csinálja az osztály java az óráit, veri magát, hogy az ő tárgya igenis fontos és olyan dogákat irat, amire lehetetlen rendesen felkészülni, mert a másik ezer tantárgyad mellett tanuld meg részletesen a tananyagot az ő órájára is, a kisbetűs részt is tanuld meg meg emlékezz arra is amit órán elmorgott a bajusza alatt és majd örülj, ha kapsz egy kettest, mert a javításnál mindenbe beleköt.

6-os vagyok: a félreértések elkerülése érdekében: top 10-es gimibe jártam. Nem kell a jó tanulmányi eredményeket túlmisztifikálni. Igen, vannak nehezebb témák, de az egész évben kiegyenlítik egymást.

Igen, van, akinek bizonyos dolgokhoz nincs erzeke vagy tanulási nehézségei vannak, én sem mondom, hogy mindenkinek kitűnőnek kell lenni, de nem is kell így tenni, mintha minden 4.5-os átlagú diák szükségszerűen idegroncskent kellene végeznie...