Aki lógott már iskolából (általános vagy gimi), akár egy tanóráról, akár egy tanítási napot távol volt, akár egy hetet; mi volt az indoka? Mit csinált az óra/órák látogatása helyett?

Én gimiből lógtam egyszer, a legjobb barátnőmmel csavarogtunk a városban. Semmi rosszat nem csináltunk, végigjártunk néhány kínai üzletet, és mivel ez decemberben volt, abban az időszakban volt egy kisebb karácsonyi vásár a központban, ott nézelődtünk.

Viszont nem tudtuk eltölteni az egész napot, így mivel az iskolába már nem akartunk dél körül bemenni, meg éhesek is voltunk és fáztunk is, hazamentünk mind a ketten.

A szüleim nem örültek neki, én kisebb fejmosást kaptam. Több ilyen nem fordult elő.

Volt egy tanár a gimiben, akinek az órái párunk számára halálosan unalmasak voltak. Annyi volt csak a gond, hogy felvett egy tempót, amit én, mint gyengébb képességű abból a tárgyból, nem tudtam követni, volt párszor, hogy nem tudtam, hol tartunk, a tanárnő meg ezt úgy vette, hogy lusta vagyok. Nem szidott meg, semmi baj nem volt, de idővel demotiváló lett, hogy nem tudtam követni az óráit.

Plusz, jófej volt, mert szorgalmi feladatokat adott, ami teljes hegyet ért.

Szóval, én egy idő után nem vettem részt az órai munkában, a dolgozataim egyesek lettek, a szorgalmikkal ezt felhúztam hármasra, a második félévben kettesre.

Plusz lehetett javítani egy dogát, ami annyi volt, hogy be kellett magolni az előző doga megoldásait és fel lehetett mondani (mindegyik doga után talán 1 vagy 2 gyereknek volt lehetősége), ezt félévente egyszer én is kihasználtam.

Voltak még, akik nem figyeltek, ők is lefoglalták magukat mással.

A tanár nem szidott meg minket, úgy állt hozzá, hogy nem erőszakol ránk semmit, de, aki pl lustából lett aktív, őt azt nem ignorálta.

A gond ott volt, hogy a tanár órái unalmasak voltak.

Pl 8 órakor ahogy elállt a csengő elkezdett beszélni és 8:45-kor abbahagyta. Általában, mint egy robot haladt előre és csak feladatokat oldott meg vele az osztály, nem igazán dobra fel semmi feladattal az óráit.

Pl volt, hogy óra 44-kor az egyik feladat végére ért a munkafüzetben és kezdte a következő feladatot.

***

Ebből kiindulva egy nap éreztem, hogy nem fogom kibírni az óráját. Akkor már nem figyeltem oda és minden óra felére nyűgös lettem.

Folyt köv

Egyszer elmentem moziba egyedul, egyszer a Margitszigeten logtam amikor jo ido volt. Volt amikor csak egy kulonorat logtam el delutan, akkor csak elbuszoztam vegallomastol vegallomasig, zenet hallgattam kozben xD

Nem voltam extrem logos, de 1-2x elofordult, hogy nem volt kedvem bemenni.

4 folytatás

És egy nap már alapból nyűgös voltam, éreztem, hogy nem bírom ki az órát.

Pont utolsó óra lett volna, szóval eldöntöttem, hogy nem megyek be.

Viszont a portán nem engedtek ki, mert emlékeztek, hogy az osztályunk aznap mindig egy órával később ment uaza (vagy talán volt órarendjük) meg gondolom furcsa volt nekik, hogy egyedül én vagyok ott a kapuban.

Szóval 45 percen keresztül az iskolánan voltam.

Annyi volt, hogy az ofő meglátott a folyosón, kérdezte, miért nem vagyok órán. Azt hazudtam, hogy nincs óra, mert a tanár rosszul lett. Aztán mesélték, hogy az ofő benyitott a terembe és mondott valami olyasmit magában, hogy "igazolatlant kap".

Volt még egy lógásom, de ott nem emlékszem, mi történt meg moért, sőt arrase, hogy megtörtént e, de valami rémlik, hogy az ofő azt mondta, hogy azt nem vették igazolatlannak.

De ezért, hogy az unalom miatt lógtam otthon nagyon durván megszidtak (jogosan), ugyaniskésésekből már összejött az igazolatlan és így lett 3 igazolatlan órám, ami után a suli levelet küldött otthonra és amikor megtudták, hogy lógtam is, ordítottak velem. (Persze tényleg jogosan) Ezek után többet nem lógtam. :D

Egy órát konkrétan ellógtam, pedig nem volt tervben - az úgy történt, hogy volt egy lyukasóránk, azalatt hazamentem, mert vmit otthon hagytam, és az esetek többségében simán meg lehet járni azt az utat egy tanóra alatt, de aznap 2 busz is kimaradt vmiért.

Akkor küldtem egy sms-t egy osztálytársamnak, hogy mondja azt a tanárnak, hogy rosszul vagyok és kimentem mosdóba.

Szerencsére nem kérdezgettek utána.

Olyanok voltak még, hogy "szülői engedéllyel" kihagytam összesen kb. 3 napot 5. és 12. között - jó tanuló voltam, kényszeres is, és néha már tényleg az idegösszeomlás szélén voltam, akkor megbeszéltük, hogy azt az 1 napot kivehetem pihenni.

Életemben először 8.-ban lógtam, 3 hónapos "hónapforduló" miatt ... :D

Belegondolva hatalmas hülyeség volt, mert valószínűleg a szüleim kisebb-nagyobb könyörgések után belementek volna, hogy azt az egy napot ellógjam, de én inkább még aznap reggel írtam az osztályfőnökömnek egy sms-t az anyám telefonjáról, hogy "Anna beteg lett, a mai napon itthon marad, hétfőn viszi az igazolást". Gondosan ki is töröltem utána, megvártam a választ és azt is. Utána pedig elvitettem magam a suliig, nagy gondosan bementem, aztán amikor az apám elhajtott, kiszaladtam. Az egész napot az állatkertben töltöttük, utána még délután moziztunk egyet és életem egyik legjobb napja volt szerintem, attól függetlenül, hogy folyamatosan attól féltem, hogy összefutunk a szüleinkkel/valamelyik tanárunkkal (bármennyire is lehetetlen volt ez ott).

A sztori ott csúszott félre, hogy másnap az anyám bevásárlás közben találkozott az osztályfőnökömmel, aki megkérdezte, hogy jobban vagyok-e már és hétfőn lát-e... Szegény anyukám meg csak nézett, és utána kapcsolat gyorsan, hogy mi van. Otthon először nagyon komoly arccal számon kért, hogy miért gondolja az osztályfőnököm, hogy én betegen fekszem itthon, de aztán végül elröhögte magát, mert mondta, hogy nincs még egy olyan szerencsétlen, mint én, hogy ezen bukjak le. Utána megbeszéltük, hogyha ilyen van, akkor inkább szóljak neki és megbeszéljük, de tudnia kell mindig, hogy hol vagyok, mert bármi történhet. Szóval ez volt az egyetlen olyan lógásom, amiről a szüleim nem tudták. Azóta már a tudtukkal/segítségükkel lógom el a napokat, órákat.

Ettől függetlenül nem vagyok link, 16 éves vagyok és már van két felsőfokúm, a tanulmányi eredményeim jók. De vannak olyan napok, helyzetek, amikor jó egy kis szünet. Vagy pl. legutóbb október elején lógtunk a barátnőimmel, mert az egyikőjüknek születésnapja volt és azt a napot "kivehettük". Nem volt ebben semmi rossz, vagy ártalmas, de csak emlékezetesebb volt így.

Tobbnyire szar kedv miatt, de egyszer olyan ragyogo kek volt az eg, szikraztak a hegyek. Ugy ereztem, bun lenne beulni az iskolaba. Elindultam at a hidon, es csak gyonyorkodtem.

A sors fintora, hogy sehova nem kell beulnom, de se hegyek, se napsutes, ahol elek, pedig mehetek barhova.