Mi a véleményetek azokról a dolgozókról, akik a kezdőkori megaláztatásokat később úgy kompenzálják, hogy ugyanazt teszik másokkal?

A katonaságot ne keverd ide. Ott (legalábbis apám korában) megtanultak összefogni is, ez ma már nagyon nem jellemző. Ment ugyan a heccelés és a keménykedés, de ugyanakkor azt is tudta mindenki, hogyha baj lenne, valódi baj, akkor az ott lévőkkel összefognának és megvédenék egymást. Azt is meg kellett ott tanulni, hogy kinek hol a helye, az újakat be kellett törni. De csak azokat csesztették sokat, akik nem akartak beilleszkedni. Aki tudta a dolgát és a helyét, azt kevesebbet vagy egyáltalán nem zaklatták. Később a nagyöregek is azért csinálták, hogy az újak megtanulják a helyüket. A katonaság erős hierarchiára épül és ez így is van jól.

Munkahelyen nincs összefogás. Ott taposás van és ha valaki kiesik, az csak jó, mert lehet pályázni a helyére.

Amúgy véleményem? Érzelmileg sekély és beszűkült világú ember. Nagyjából a többség.

Jaj folyton ez a mobbing hülyeség.

Egész életemben folyamat kiközösítettek, ignoráltak és csak akkor voltam jó, ha már végképp elfogyott minden ló, tehát a szamár is megtette aznapra.

Mégse takarózom vele. Igazából meg se tudnám nevezni, hol volt mobbing, olyannyira természetes számomra, hogy mindig a szélén vagyok minden közösségnek. De ettől én még nem kezdek el egy újoncot taposni. Sőt, inkább én leszek a legmegértőbb és legsegítőkészebb. Mindaddig míg ki nem derül róla, hogy vagy lusta, vagy rosszindulatú, vagy hihetetlenül buta - vagy ezek tetszőleges kombinációi. Onnantól felőlem úgy nyúzzák, ahogy akarják, ha munka szempontjából haszontalan/ártalmas az illető.

Mert én dolgozni járok be, nem bratyizni.

Az ilyen mobbing és egyéb picsogás csak azt zavarja, aki azt hiszi, a munkahelyen kell megtalálni életünk értelmét.

" Sajnos nekem is volt dolgom ilyennel, egyértelműen lerítt róla, hogy amikor jópár évvel korábban odakerült, akkor ő is szívatva volt, és most élvezi, hogy fordított a helyzet."

Ezt ő mondta neked, vagy csak kitaláltad és felülsz te is erre a túlhypolt mobbing témára.

Protekcióval kerültél be, nyeld le, hogy ennek vannak következményei és kész.

Nos, én ha új helyre kerülök kussolok, lapítok, megfigyelek, tanulok és mindenkivel tisztelettudó, alázatos vagyok. Mert ez mondjuk, hm, nem is tudom... elvárható viselkedés?

Aztán ha már kiismerem magam ÉS leteszek valamit az asztalra, kinyílik a pofám, nem kell félteni. De amíg friss hús vagyok, tudom hol a helyem.

Téged nem mobbingoltak (de utálom még mindig ezt a marhaságot) hanem valószínűleg tettél is érte, hogy így kezeljenek. Ne aggódj, a gyakori közönsége pont nem az, aki majd a kis lelkednek megnyugvást és igazolást ad.