Mindenki stresszel amiatt mert dolgozni kell minden nap, és nem marad ideje semmire?
Engem nagyon stresszel az, hogy minden nap fel kell kelni és ledolgozni azt a 8 órát, mintegy életünk javát a munkahelyen töltve. Nem maga a munka okozza a stresszt, hanem ez az életstílus, hogy úgy érzem kényszerítve vagyok egy olyan életre amit nem magam választottam. Úgy érzem, hogy nem vagyok szabad ember és emiatt mindig feszült vagyok és levert. Hazaérek 6-ra, kaját készítek, kajálok, elmosogatok és máris 7 óra és fáradt vagyok. Az alatt a 3 óra alatt semmi érdemlegeset nem lehet csinálni, jól sem tudod érezni magad hiszen fáradt vagy. A hétvége ugyanez, elvégzed a ház kitakarítását, bevásárolsz, felhívod a családodat, rokonokat, barátokat és máris eltelt, és még csak ki sem tudtam magad pihenni.
Van akinek ez az életstílus nem okoz semmiféle problémát. Valahogy nagyon hiányoznak az egész napos henyélések mint azt egyetem alatt tettük. Sokat tekeregtünk, szórakoztunk és valóban az élet élvezetéről szólt minden. Munka mellett lehetetlen élvezni az életet. CSodálom, hogy nem depressziós minden ember.
Maximálisan megértelek, bár én nem henyéltem az egyetem mellett, hanem pl. 2-3 nap 5-6 órát dolgoztam. A lényeg, hogy volt időm tévézni, könyvet! olvasni, újságot is, de most? Pedig kb. 20 perc az út. 6-kor kezdek, 14 30-ig melózok, 16-ra hazaérek - bolt, egy kis házimunka, de 8-9 körül húznom kell aludni, mert 4 30-kor nem bírok felkelni. Reggel még reggelizek. Én sem értem, hogy nincs időm most semmire.
Bele sem akarok gondolni, hogy vki min. 1-1 órát utazik oda-vissza! :(((
Én szeretem a munkám, úgyhogy nem érzem így. Ráadásul elég ritka az, hogy túl fáradt legyek munka/gyors főzés+házimunka után bármihez (ráadásul hajnal 1-2 előtt nem is szoktam aludni, így az a 3 óra, amit te írsz, nálam legalább 5-6)- sok programot szoktam szervezni, hétvégén szinte mindig van valami, de legalább heti 2x hétköznap is.
A stresszel pedig úgy vagyok, hogy teljesen felesleges stresszelni dolgokon.. ha tudok változtatni rajta, akkor azért, ha nem tudok, akkor azért értelmetlen. Nem keveset gyakoroltam, mire megragadt ez a hozzáállás, de azóta működik :)
Hát éppen eléggé depressziósak, hidd el.
Látsz valahol is mosolygó arcokat? Nemigen.
én is depis és megkeseredett voltam alkalmazottként, azóta vállalkozó vagyok és nincs semmi ilyen problémám.
5
A főnököm vállalkozó és napi 10-11 órát dolgozik, a hétvégéket pedig rendszeresen ott tölti az irodájában egyedül.
Kényszerítve vagy, nem vagy szabad ember és majdnemhogy mindenki depressziós max. van, aki jobban kezeli :)
Az a baj, hogy mindenki elfogadja, hogy ez a világ rendje és így jó, ahogy van. A nagy fenéket...
Simán meg lehetne oldani máshogy, csak nekik nem az az érdekük, hogy te élvezd az életed, hanem az, hogy ne tudj megállni a magad lábán. Akkor ugyanis nem száguld az ipar, mert nem lenne annyi vacakra sem szükséged sem igényed, mint most.
Gondoljatok már bele, tényleg szükség van rá, hogy ilyen sok legyen a napi munkaidő? Vajon akkor is ennyi lenne, ha az embereknek több szabadidejük lenne és nem kéne ennyi segítséget igénybe venniük a napi teendők elvégzéséhez? Vajon járnának ilyen sokan étterembe és vennének kész ételt, ha lenne bőven idejük elkészíteni a magukét? Egyáltalán vásárolnának, ha lenne bőven idejük megtermelni a magukét?
Na ugye.
9-es vagyok, gyengébbek kedvéért az összefüggés:
Több időd van, kevesebb szolgáltatást veszel igénybe. Kevesebb szolgáltatás = kevesebb munka.
Kevés munka sok emberre = kevesebb munkaidő.
Tegyük fel, akkor pl. a 4 órás munkát kéne úgy megfizetniük, mint most a 8-at, mert az lenne az alapja a megélhetésnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!