Mindenhez ügyetlen vagyok! Mit tegyek?

Szerintem olyan nincs, hogy valaki mindenhéz béna, csak olyan, hogy nem jó helyen van.

Te biztos vagy benne, hogy az a neked való munka, amit végzel?

Keress másik munkahelyet. Majd csak bejön valami.

Én sem vagyok egy hű, de gyakorlatias, én is követek el hibákat. De a "letöltendő" munkaéveim kb. felén túl vagyok már, ennek ellenére. Te is elleszel majd valahol, kedvelni fognak és meg lesznek veled elégedve majd, hidd el.

Milyen „nem kis bajok” történnek veled? Figyelmetlenségből adódó hibák?

Az embernek el kell fogadnia, amilyen, és meg kell találnia azt, amiben jó, amit szeret csinálni, és sikeresnek is érzi magát tőle. Ha egy olyan közegben vagy, ahol nem fogadnak el, folyton kritizálnak, szívatnak, akkor el fogod hinni magadról (öntudatlanul is), hogy te „béna” vagy. Egy ördögi körbe kerülsz, a hibáktól való szorongás miatt egyre többet fogsz hibázni.

Fontos lenne, hogy találj valamit, amiből önbizalmat meríthetsz. Ha szereted a munkádat, akkor egy másik munkahelyet kereshetnél, ahol normális emberek között vagy.

Tudom, hogy könnyű ilyet másnak tanácsolni, de az első munkahelyemen volt részem hasonló érzésekben. A főnököm nagyon bunkón szidott le a hibáimért, amit egy ideig tűrtem, de mikor már rendesen aludni sem bírtam a szorongástól, egy nap elé álltam, és közöltem vele, hogy szeretem a munkám, szeretnék itt tovább dolgozni, viszont a stílus, ahogyan velem beszél annyira rossz, hogy ha így folytatja, kénytelen leszek felmondani. Érdekes módon ettől kezdve tök normális lett, sőt, nagyon jó viszonyba kerültünk… a kollégáim egy idő múlva elmondták, hogy előttem mindenki felmondott max. fél év után, mert senki sem bírta a főnök stílusát… olyan ez, mint a viccben („Medve, lehúznál a listádról?” „Ja, persze!”), persze ehhez nyilván az is kellett, hogy a főnök alapból egy értelmes ember legyen, aki fel tudja ismerni, ha nincs igaza.

Mindenesetre ne hidd, hogy máshol, másokkal nem történnek ilyenek! Sajnos elég sok az olyan ember, aki abból meríti a saját önbizalmát, hogy másokat aláz – ami azért vicces, mert aki valóban önazonos, ismeri önmagát, az tudja, hogy ő sem tökéletes, be tudja ismerni a hibáit, és másokat sem ítél el a hibái miatt.