Ha az életetekben az álmaitoknak éltetek volna mi lehettetek volna?

Méhész szeretnék lenni. De nincs se kezdő tőkém, se ismeretem, se semmim.

Szó szerint semmim, állandó lakhatásom is hónaptól hónapig van, és az egyetemi szoctámom élem fel.

Itt akarom hagyni a városi életet, minden fajta települést, egyedül szeretnék élni valahol a Bükkben, Mátrában, Börzsönyben, Bakonyban, vagy épp az erdélyi hegyek közt egy kis telken, a méheimmel. Méhviaszt, mézet, pempőt csinálnék, gyógynövényt szárítanék, ilyesmi.

Élvezném hogy nem függök senkitől, és a napomnak van célja: önmagamnak és a holnapi boldogságomnak élni.

Reggel korán kelnék, elintézném a háztáji feladatokat. Aztán gyalog a legközelebbi faluba vinném hetente a termékeimet. Aztán otthon 1 óra fahasogatás, hogy legyen tüzelni való, utána főznék valamit...

És nem nyúzna senki se baromságokkal, nem kéne idétlen infantilis beképzelt szaktársakat meg tanárokat elviselnem. Szép lenne.

Ennek ellenére egy olyan szakot végzek amivel 100000% hogy egy életre a nagyvárosokba és vonzáskörzetükbe korlátozom magamat.

21/F