Ti nem féltetek először életetekben munkába menni?

Hát jelenleg én is így érzem magam. De muszáj lesz, mert éhen halsz. Bár lehet így is :D előbb-utóbb megszokjuk.

Hasonló az első iskola naphoz. Nem kell izgulni. Idővel megismersz Mindenkit, belejössz a munkába. Mit fogsz dolgozni? Fiú vagy vagy lány?

én is így voltam, felesleges aggódnod, hidd el, ha teszed, amit elvárnak és normálisan dolgozol, nem mintha szenvednél, akkor el is röppen az a nyolc óra... ( úgymond :D )

Először mindenki ideges, diákmelónál meg pláne (én 7 éve abból élek), főleg, hogy a diákokat sok helyen lenézik, az ott dolgozók gyakran gorombák és nyilván a legszarabb munkát adják a diáknak. De bele lehet szokni. Anno az első munkánál még be voltam tojva, a 10-nél meg csak besétáltam és megkérdeztem, hogy ki a diákvezető. Az első éjszakai műszakom után kész zombi voltam, pedig az nyári szünetben volt és reggel nem kellett órára mennem, ma már heti 3-4 éjszakát tolok úgy, hogy utána go az egyetemre és a tanulástól függően alszom vagy nem. Megszokható. A lényeg, hogy pontosan kérdezd meg, mi a feladatod, ne nyúlj semmihez engedély nélkül, a szüneteket tartsd be és akkor pár nap múlva már egész jól fogod érezni magad.

Én nem, de mondjuk én 12 éves korom óta nyaranként lökdöstek szülők össze vissza, csak hogy belekóstoljak. Emlékszem 14 évesen nyaram 1 hónapja arról szolt hogy kutya menhelyen takarítottam a kutyák után. Az után bármi melót örömmel vártam. Figyelj igazából csak erőt kell venned magadon és belekóstolni és majd meglátod, lehet nagyon jó fejek lesznek a kollégák is, ki tudja?