Létezik olyan betegség amit zombisodásnak hívnak és a monoton, unalmas, nyomasztó munka okoz? Tapasztal (t) valaki ilyet?
Figyelt kérdés
3 éve csinálom ugyanazt a munkát külföldön pénzért, és néha olyat tapasztalok, hogy semmilyen érzés nincs bennem már, sem pozitív, sem negatív. Ha mégis megélek valamit valahogyan, akkor is csak alacsony intenzítású érzéseim vannak. Az arcom megnyúlt, egykedvű pofám van, semmi nem érdekel már úgy mint azelőtt. Gyakran azt érzem, hogy nem is vagyok ott ahol éppen vagyok, olyan érzés mintha csak úgy maguktól követnék egymást az események, én pusztán kivülálló, megfigyelő vagyok. Ez zombisodás? Létezik ilyen monoton, unalmas munka hatására? Tapasztaltatok ilyent?2015. okt. 16. 01:46
1/11 anonim válasza:
Zombisodás? Hmm, nem hiszem.
Leírásod alapján inkább egyfajta depresszónak, fásultságnak, pszichológiai problémának tűnik. Keress rá ezekre a szavakra: kiégés, burnout szindróma.
Szerintem ha hosszan és tartósan ebben az állapotban vagy, és semmi de semmi nem tud kimozdítani belőle, ajánlott pszichológus felkeresése.
2/11 anonim 
válasza:
válasza:Ezt depressziónak hívják, nem zombisodásnak. LOL
3/11 anonim 
válasza:
válasza:Gyere haza és dolgozz havi 60 ezerért.Akkor nem lesz unalmas semmi,minden nap izgulhatsz hogy éhen fagysz-e!
4/11 anonim válasza:
válasza:Nem, szerintem ilyen nem létezik. Válts munkát, ha nagyon ki vagy. Járj társaságba, ismerkedj, beszélgess. Az segíteni fog. :)
5/11 anonim válasza:
válasza:Érdekes, nekem is ugyanez a problémám, szintén külföldi munkától. Nálam ez az egész folyamat akkor kezdődött, mikor először kimentem diákként dolgozni és megtapasztaltam, kint is milyen undorítóak az emberek és mennyire nincs kolbászból a kerítés. Aztán diploma után is inkább kimentem alja munkát végezni (vagyis átjártam a határon), mert 3x annyit kerestem vele, mint otthon a diplomámmal... ekkor csak folytatódott minden. Olyan érzés sokszor tényleg, mint amit te is leírtál, mintha mindez nem velem történne, mintha nem is én lennék a saját bőrömben, mintha csak figyelném a történéseket, de nem élném meg őket. Most pár hétre abbahagytam a munkát, ezalatt sokat javult ez az érzés, de az élettelenség, kedvtelenség sajnos nem változott. Régen örülni tudtam a napsütésnek, egy finom édességnek, egy utazásnak, most már minden olyan snassz, semmilyen. Nem tudom, hogy lehetne ezen változtatni, külföldön élve még csak a pszichológus sem egy egyszerű dolog. :(
6/11 anonim válasza:
válasza:Van ilyen állapot és nem csak munka válthatja ki.
7/11 anonim válasza:
válasza:Ezt iskolában is éreztem,végig középiskola alatt.
8/11 anonim válasza:
válasza:Depresszió + kiégés szindróma sokadik fázisa.
Ajánlott a kilépés a környezetből legalább egy bizonyos időre - pl. egy hosszabb szabadság.
Máskülönben lelkileg eltemetheted magadat, úgy élni pedig nincs értelme.
9/11 anonim válasza:
válasza:Depresszionak hivjak nem zombisodasnak :)
10/11 A kérdező kommentje:
Igen, valószínű, hogy depresszió és kiégés és sürgősen változtatnom kell. Már 4 napja táppénzen vagyok és egy picit jobb, muszáj lesz változtatnom ezen az életen. Úgy döntöttem egy hónap múlva ott hagyom a munkát, hiába hogy 8-szor akkora bérem van mint otthon volt. Azt éreztem, hogy komoly stresszfaktor volt már ugyanaz a hely, ugyanaz a munka, ugyanazok az emberek stb. Úgy látszik kevésbé tolerálom a monotonítást.
2015. okt. 17. 11:28
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!