Szerintetek jól tettem, hogy lecsesztem érte amit tett velem?

Idős? 47 éves...

Elhagyta a felesége. Pont ezért lehetne benned több együttérzés. Lehet, nincsen jó napjai.

Nem csak a rossz embereket hagyják el. A jókat is.

Még m indig fent tartom a véleményemet, hogy nem voltál emberséges.

Ne ítélkezz, ne keress mentséget magadnak, mert nincs.

Miért kérdezel, ha mindenre van negatív válaszod?

Mentséget keresel magadnak, hogy jogosan jártál el?

27 éves vagy. Leszel még 47 is. Ha szerencséd van.

Egészséges életmód, sport, agresszivitás nem garancia.

Nem győzködlek. Csinálj amit akarsz.

NEM volt helyes a reakciód. Jó éjszakát!

Mert annyi (kicsit több) éves vagyok mint az általad lenézett (parasztozott) ember.

Tudom, milyen nehéz talpon maradni ebben a világban, ahol minden a fiatalokról szól.

Hátrányban vagyunk a számítógépek világában. IS!

Talán (?) azért hagyta el a felesége is, mert dolgozott, gürizett, de mi már nem tudjuk felvenni a versenyt a 27 éves feszes cicis, vagy izmos, sármos férfiakkal.

De a csekkek nekünk is jönnek...Esetleg még gyerek is van.

Ez a "paraszt" korosztály pedig az, ahol a gyerekek MÉG nem nőttek fel, de a szülők MÁR segítségre szorulnak.

Nincs átmenet. Azt hittem, van, de nincs.

Ettől IS vagyunk agresszívak.

Nem kívánom, hogy megtudd!

Látom, 0 % a válaszaim. :(

Talán ennyit is érnek. :(

Nem vagyok az a tipikus minden szavára figyelő és mindenkit agyon dícsérő fajta, de ha szeretnék valamit elérni akkor amennyire tudom kedvesen, de legalábbis normális hangnemben mondom. Ha nem így teszek akkor meg nem csodálkozom, hogy bunkóságot kapok vissza.

A vonszoljátok magatokat csöppet sem udvarias. A nem udvariasra én sem válaszoltam volna udvariasan. Azt gondolom, hogy a kor nem mentség semmiféle udvariatlanságra (Nem, a fáradtság sem és a lelki bajok sem. Nekem pl. mindig kedvesnek kell lennem a munkahelyemen. Akkor is annak kellett lennem amikor épp összedőlt a magánéletem és nem tudtam mit eszek a következő héten.) Legelső munkahelyemen (19 évesen kezdtem) a fiatal pasi lebarmolt, hogy nem köszöntem neki előre (??), míg az idős professzoroknak ugyanez nem derogált. Ha még be is szóltál volna neki a karmolásra az sem ad sem okot sem jogot. Megfenyegetni viszont részedről volt teljesen felesleges agresszió.

Nem kell tűrni senkitől a bunkóságot, a testi agressziót pedig pláne nem. Viszont.. tudni kell, hogy vannak olyan emberek akiknek hiába mondasz bármit, hiába fenyegeted őket egyszerűen agresszívak. Lehet, hogy önmagát is bántja evvel, hiszen nem szeretik általában és az is lehet, hogy ezért hagyta el a felesége, de akkor sem tud változtatni mert nincs hozzá elég önfegyelme. Az ilyenen teljesen felesleges felhúzni magadat, mert csak bajba keveredsz. Az ilyeneket hagyni kell és kb. úgy viselkedni velük mint egy kisgyerekkel. Hagyd, hogy menjen legközelebb. Ha meg alapvetően nem ilyen és nem ezért hagyták el, hanem most azért ilyen, mert elhagyták és egyszercsak felébred abból az állapotból amiben van akkor lehet, egyszer meg tudjátok még ezt beszélni. Ahhoz viszont szintén türelem kell részedről.

Nekem sokszor a szememre vették az előbb is említett munkahelyen, hogy nem tisztelem a rangot. Mondtam, hogy a rangot nem. Az embert, az elért eredményt igen, de rangot nem. Nem a kort, hanem az embert kell tisztelni. Neked is, Neki is.

40+ N