Nem akarok dolgozni menni! Egyszerűen ha már ha a munkára gondolok, teljesen kilátástalanná válok minden! Mit tegyek?

Erre muszály válaszoljak mint egy igazi ex munkakerülő, 38 éves vagyok 21 éves koromtól 22 -ig dolgoztam 1 évet ,21 éves koromig a szüleimen élősködtem, de az őseim hirtelen meghaltak , anyám daganatos betegség miatt, 6 hónapra rá magával vitte apámat(infarktus)és örököltem annyit amiből akkor egy használt autót lehetett venni tehát nem egy nagy vagyont , rögtön felmondtam utána ez nálam egyfajta lázadás volt, ott volt a két haláleset ami nagyon megrázott, a ráadás meg hogy bagóért dolgoztattak, nem jutottam egyről a kettőre ezért megutáltatták velem a munkát egy életre, akkor az itt már minden mindegy felfogásommal magába szippantott a szerencsejáték, ruletteztem és blackjack-eztem kaszinókban , sportfogadás is ment egy ideig még lottóztam is amin legnagyobb meglepetésemre nyertem is kétszer nagyobb összegeket, de a játékgépeket mindig kerültem azokban sose bíztam, és nem ittam és nem iszom alkoholt most sem, ha azt számolom hogyha abból a pénzből amit örököltem akartam volna csak el vegetálni amíg el nem fogy max. 2 évig húztam volna de úgy hogy spórolok mindenen, de így hogy a szerencsejátékokba belemerültem nem gazdagodtam meg sajnos de sikerült megúsznom a melót 8 évig és nem éltem rosszul, életem legszebb évei voltak azok, azt a határtalan szabadságot nem felejtem el amíg élek , 30 évesen jött egy pechszéria ami azzal kezdődött hogy a rokonaimmal nem sikerült megegyeznem és el kellett adjam a házamat mert ők is a társtulajdonosai voltak , az eladási árnak csak az 1/3 része jutott nekem, amiből még egy garzont se tudtam venni magamnak, albérletbe kényszerültem és utána mintha megátkoztak volna 4 hónap alatt oda lett minden pénzem, akárhogy próbáltam feltörni nem sikerült , mindenem elbuktam, választanom kellett ,vagy elmegyek dolgozni vagy kitesznek az albérletemből, az egyik legjobb helyi szaki felvett mint autó-villanyszerelőt amihez megvolt a diplomám , 21 évesen is próbáltam elhelyezkedni ebben a szakmában de akkor nem vett fel senki , 8 éve dolgozom ott és annyit tanultam a szakmáról hogy ma engem tartanak az egyik legjobb szakinak ebben a városban, nem lettem milliomos de szépen megélek belőle már rég nem hiányzik a rulettasztal meg a kártya, a sportfogadás stb... Legutóbb elmentem szabadságra 2 hétre kb. 8 nap után azt vettem észre hogy hiányoznak az autók, a meló, alig vártam hogy visszatérjek a munkába. Csak arra akartam rávílágítani a saját történetem leírásával hogy még egy ilyen mihaszna szerencsejátékos is mint amilyen én voltam meg tud változni ha megtalálja a hozzá illő munkát amit örömmel csinál, és nem kényszerből.

Én sem akarok dolgozni. Utálok mindent, főleg ha hajnalban ébreszt a telefon, MINDIG dührohammal kelek miatta, és bek*rom a szoba másik felébe... Ahhoz képest kibírt még pár földhöz b*szást... Ráadásul depresszióm van a súlyosabb fajtából, gyógyszeres kezelésre nem reagál, egész nap csak az ágyban feküdnék és piálnék, hogy elnyomj ezt a szart...

Hiába van meg a viszonyom, a szervezetem nem kívánja. https://www.youtube.com/watch?v=4pjTSaCNmj8